Szójabőr, csillám és rengeteg só

Porcelántálakban úszó zavaros folyadékok a posztamenseken, rózsaszín tüskés habszivaccsal bélelik éppen a padlót. A szomszédos teremben egy hatalmas kivetítőn Jane Fondára emlékeztető sztreccsruhás nő mutat be arctornagyakorlatokat, közben feszítik a köteleket a szivacsok fölé. Alattuk műanyag zsákokban sót cipelnek, vasrudakkal állítják be a térfigyelőket, terepasztalt építenek a zsákokból…


Allen allein 2.

Allen egyedül maradt. (Szeretői voltak.) Festészetében azt fejti ki, ami Dzsan-panoptikumainak az ősélménye lett: az önmagától másik testbe elválasztott kétségbeesését. A klasszikus szobrászatból kölcsönözve formailag, a klasszikus mitológiából tartalmilag merítve a panoptikumban főszereplő Galathea alá, a szobor bálvánnyá válásának jelzéseként kerül a piedesztál. Ez már a hetvenes évekbeli festményeken óriásira nő, ahol (fej nélküli, antik torzó) táncosnők jelennek meg rajta. A piedesztálból egyenesen sziklaszirt lesz, gyakran kettő, tükörszimmetrikusan a képtér előterében, s az egyiken a vágyott, a másikon a vágyódó helyezkedik el – közöttük egyre mélyebben tátong a szakadék. A piedesztál aztán lehet oszlop vagy hegycsúcs, épülettömb, karcsú kúp is. A vágyott különféle formákat, leginkább táncosnőét és szobortorzóét ölti, a vágyó a vándorállat, ami El.


Allen allein 1.

Az El Kazovszkij élet/mű kiállítás lehetetlen ötlet volt, és a megoldása is az lett: délután egykor kezdtem el a tereket végigtekinteni, és ki is takarítottak a szorgos munkások fél hatkor belőle, miközben ha tisztességgel akarom megnézi, magamba venni mindazt az információt, amit tálcán kínál nekem, akkor fél nyolcra, ha végzek. Egy Kazó-kép is túl sok, reprodukcióban, egy térben – már, ha nem egy töküres templomléptékű enteriőr egyedüli vizuális ingere a fókuszpontban: mire odaérsz, megcsöndesedsz.


Mese tanulsággal

Létezik olyan társadalmi berendezkedési forma, ahol a munkavégzés kiválóságát a társadalom magánéleti tényezők ürügyén nem igényli, például a szexuális irányultság nem többségi gyakorlatát választó személy esetében. Az ilyen társadalmi berendezkedés demokratikusnak nevezi magát természetesen, jelen esetben népinek, azonban az azt alkotó személyek közt válogat, az […]


Ami privát és ami publikus

Tölgyesy Zoltán a 3 hattyúban I © Meleg férfiak, hideg diktatúrák   Két hete láttam a filmet, és azóta elolvastam minden időközben megjelent kritikát. És mindig arra jutottam: nahát, így látják? Ezt emelik ki a történetekből mások, filmkritikusok? Ezt írják a képekről, a vágásokról, vagy a beszélgetések […]


Bizonytalan életek politikája

Judith Butler Élő pajzs (Human Shield) címmel tartott előadást február 4-én az LSE-n. A palesztin-izraeli konfliktus és az Egyesült Államokban történt feketék elleni rendőri túlkapások kapcsán beszélt az állam erőszak-tevékenységeinek legitimációs mechanizmusairól, társadalmi szolidaritásról és az élet kalkulálható, mérlegelhető, befektethető tulajdonságairól. Az amerikai filozófus ezúttal […]


“Kellemesen érezzük magunkat” – Konyhapolitika és formatervezett lakáskultúra a szocializmusban

Nem a Szövetség ’39 beton programjával kezdődött és nem is a Néprajzi Múzeum MaDok-sorozatával fog véget érni az a mára egyre nagyobb számú kezdeményezés-sorozat, amely a szocializmus építőiparának, ízléskultúrájának és mindennapjainak újraértékelését tűzi naptárra. A MOME Designelmélet szakos hallgatói a Ponton Galériában kiállítás és szimpózium keretében vizsgálták […]


A hidra egyik feje: beszélgetés az ABORTOURISM alkotóival

2014 őszén kezdődött és a napokban zárult le az Abortourism című, taktikus médiahasználattal operáló kampány. A kampány egy fiktív utazási iroda formáját öltötte, melyet képzőművészek egy csoportja működtetett. A projektet komoly kutatás előzte meg: a készítők részletes felmérést készítettek az európai abortuszszabályozásról és a különböző országokban […]


Randi app-ek: ismerkedés és önreprezentáció a valós és a virtuális határán

Az okostelefonok elterjedése számos téren megváltoztatta a személyközi kommunikációt. Az Internet látszólag ledönti a távolság által támasztott falakat, a társadalmi rétegződés által szabott korlátokat, és megteremti az azonnali elérhetőség illúzióját. Ez az átstrukturálódás az egyén szociális életének minden területére kihat, de legfőképpen az ismerkedés módozatain […]


COMING OUT LINKÖPINGBEN: workshop az aktivista tudományos írásról és a személyes névmások helyes használatáról

Az akadémiai írás eddig sem volt erős oldalam, ám igazán akkor kezdtem küzdeni vele, amikor nemrég elhatároztam – sokak tanácsa ellenére –, hogy a jelenlegi kutatásomat (a romaképek filmes és médiamegjelenéseinek kulturális értelmezéseit) nem könyv formájában teszem nyilvánossá, hanem kitalálok egy hozzáillőbb, rendhagyó formát a […]


A BIOPOLITIKA VIRÁGAI

A Mályvavirág Alapítvány 2014-ben pályázatott hirdetett, amely során 5×3 méteres raklapokra kellett „a nők egészségének védelmében” festményeket tervezni. A nyertes képeket a művészek ingyen és bérmentve festhették a raklapokra, amelyeket az ország különféle plázáiban állítottak ki. Azok a nők, akik az utóbbi egy évben elmentek „rákszűrésre”, […]



Ünnepel a kontroll társadalma: Conchita Wurst

A Foucault-i fegyelmező társadalom utáni hatalom vizsgálatának egyik módja lehet a médiában szereplő – adott esetben fikciós – karakterek és a hozzájuk köthető diskurzusok elemzése. A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál nyertese, Conchita Wurst apropóján jelen írásban a változóban lévő identitás, a gender policing és gender fluditás jelenségeire térek […]


MINDENKI TRANSZSZEXUÁLIS: beszélgetés Phia Ménard-ral a Cie Non Nova Örvény című előadása után

Egy megtermett, maszkos ember ült a tér közepén, kisolló és cellux volt a kezében, rózsaszín nejlonzacskóból készített emberi figurát, mikor beléptünk a francia Cie Non Nova Örvény című előadására két hete a Trafóban. Amint a báb elkészült, az ember letette a tér közepére, ahol a zacskót egyszer csak felkapta a […]


Nincsen posztfeminizmus, amíg nem volt nálunk feminizmus

Az idei Észt Hét keretében megrendezett Szegfűk és tulipánok című kiállítás alkalmával készült az alábbi interjú Rebeka Põldsammal, aki fiatal kora ellenére számos komoly kiállításon és rendezvényen van túl, melyek feminista kritikával és queer szempontú kritikai reflexióval nyúlnak kortárs témákhoz. Társszervezője a Ladyfest nevű nemzetközi rendezvénysorozat észt programjának, Tallinn […]


© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány