Allen allein 2.

Allen egyedül maradt. (Szeretői voltak.) Festészetében azt fejti ki, ami Dzsan-panoptikumainak az ősélménye lett: az önmagától másik testbe elválasztott kétségbeesését. A klasszikus szobrászatból kölcsönözve formailag, a klasszikus mitológiából tartalmilag merítve a panoptikumban főszereplő Galathea alá, a szobor bálvánnyá válásának jelzéseként kerül a piedesztál. Ez már a hetvenes évekbeli festményeken óriásira nő, ahol (fej nélküli, antik torzó) táncosnők jelennek meg rajta. A piedesztálból egyenesen sziklaszirt lesz, gyakran kettő, tükörszimmetrikusan a képtér előterében, s az egyiken a vágyott, a másikon a vágyódó helyezkedik el – közöttük egyre mélyebben tátong a szakadék. A piedesztál aztán lehet oszlop vagy hegycsúcs, épülettömb, karcsú kúp is. A vágyott különféle formákat, leginkább táncosnőét és szobortorzóét ölti, a vágyó a vándorállat, ami El.


Allen allein 1.

Az El Kazovszkij élet/mű kiállítás lehetetlen ötlet volt, és a megoldása is az lett: délután egykor kezdtem el a tereket végigtekinteni, és ki is takarítottak a szorgos munkások fél hatkor belőle, miközben ha tisztességgel akarom megnézi, magamba venni mindazt az információt, amit tálcán kínál nekem, akkor fél nyolcra, ha végzek. Egy Kazó-kép is túl sok, reprodukcióban, egy térben – már, ha nem egy töküres templomléptékű enteriőr egyedüli vizuális ingere a fókuszpontban: mire odaérsz, megcsöndesedsz.


Élet/rajz, avagy a rajzolt élet hangjai. Charlotte Salomon: Leben? oder Theater? Ein Singespiel

Charlotte Salomon (1917–1943) kiállítása a kasseli dOCUMENTA-n e sorok írója számára igazi meglepetés volt. Ugyan az – „állítólag” átfogó koncepciót szándékosan mellőző – idei dOCUMENTA rejtett intenciói közé tartozott nem kortárs művészek bemutatása is, ám Salomon képei egyszerre voltak történetiek, amennyiben egy nácik elől  Franciaországba […]



Kortárs művészet, múzeum, Szentpétervár

Két új, kortárs művészeti múzeuma van Szentpétervárnak. Mindkettő magánalapítású, 2010 nyarán nyíltak meg, egymás után. Az Erarta (era + arta = kb. a művészet kora) a nagyobb, mely a Vasziljevszkij-sziget belsejében, egy 20. századi neo-neoklasszicista épületegyüttes egyikében létesült. Szemben vele egy 20-as évekből származó konstruktivista […]



Rothko az irodában

Talán nem is olyan meglepő, hogy a népszerű tévésorozatokban ritkán jelennek meg képzőművészeti alkotások. A designra persze mindig nagyon ügyelnek, a fotók gyakran jutnak kulcsszerephez, nem is beszélve mindenféle videofelvételekről, de a klasszikus szobrok vagy festmények nem igazán kerülnek a cselekmény középpontjába. Biztos vannak persze […]



A nő vágya

Szépfalvi Ágnes – Beauty and the Beast | 30x40cm olajfestmény Ki ne ismerné Luis Buñuel filmjeit? Ki ne olvasta volna a rendező önéletrajzi írását, az Utolsó leheletemet? De ugyan ki emlékszik arra a részre, amikor Buñuel felidézi, hogyan sértette meg akaratlanul, de annál pökhendibb módon […]


Kritikai komolytalanság

Mélyi József a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Lenmechanika című augusztus végéig az Ernst Múzeumban látható kiállításáról írt kritikájában, kissé arrogánsan nagyobb energiát fektet szórakoztató asszociációinak kibontásába, mint a kiállítás leírásába. Valóban nehéz dolga van a kritikusnak, hiszen az öntudatos képekről szóló bőséges irodalom, a festészet haláláról […]


Narratív festészet rulez

Micsoda izgalmas kiállítás volna ha valaki bemutatná az utóbbi 30-40 év magyar narratív festészeti alkotásait! Már csak azért, hogy vajon mi bontakozik ki a narrációból? mélylélektan? nosztalgia? kabaré? Miket mesélnek a képek? (ha már itt tartunk, a fent említett kiállítást követhetné az absztrakt, majd a […]


A festészet hivatalnokai

Matthias WEISCHER: Enteriör © Műcsarnok Az, hogy a Műcsarnok legfrissebb kiállításának több verzió után véglegesedő címe mennyire lett szerencsés választás abból a szempontból, hogy sokat mond-e vagy izgalmakat ígér-e a potenciális látogatónak, majd a gyakorlatban kiderül. Ami mindenképpen érdekes annak a maroknyi német festőnek a […]


Géniusz, nóniusz

Dr. Czeizel Endre, hazánk legismertebb genetikusa nagy fába vágta a fejszéjét: a zeneszerző-, költő-, és természettudós-géniuszok után a magyar festőművészet zseniális alkotóiról készített hosszú tanulmányt, hogy kiderítse, vajon génjeikben hol rejtőzik a „kivételes talentum”. Tudományosnak nem igazán nevezhető módszerrel kiválasztott húsz, általa a géniusz kategóriába […]


A jó, a rossz és a cool

Különlegesen hideg látványvilág, zavarba ejtő témák. Festészet a festészet után, történelem a történelem után. A Műcsarnokban egy antwerpeni világsztár, Luc Tuymans borzolja a kedélyeket, igen-igen hűvösen. Luc Tuymans: Fürdőszoba, 1996. Courtesy Zeno X Gallery, Antwerpen


© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány