Négy nagy budapesti múzeum egyszerre tart zárva, több másik a közeljövőben költözésre vagy átfogó átalakításra készül, illetve kényszerül . Jellemzően háború vagy forradalom utáni mondat. Magyarországon mindez ma a normalitás része: nincs szakmai felháborodás, a Pulszky Társaság nem jelzi aggályait,a Minisztérium nem is érti, miért […]
tovább
Túl a kultúrharcon – igazságosság, hozzáférhetőség és intézményi reform – milyen kultúrpolitikát szeretnénk? 8 téma, 8 szakember vitaindító írása A kulturális intézményrendszer válsága messze túlmutat a kultúrharcon, nemzetközi trendekbe illeszkedik, hosszú évek, évtizedek óta mélyül. Ennek megfelelően jelennek meg időnként elemzések, helyzetértékelések, mégsem indult […]
tovább
A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) a megszűnés szélén áll. Ahhoz, hogy választ találjunk arra, kinek a dolga lenne megmenteni a Stúdiót, érdemes végiggondolni azt, hogyan alakult ki az FKSE mai – anyagilag nem, vagy csak nehezen fenntartható – intézményi formája. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának […]
tovább
Március elején nyílik az OFF-Biennále 2017-es fő együttműködő partnerénél, a lipcsei Galerie für Zeitgenössiche Kunst-ban a Gaudiopolis – Attempts at a Joyful Society című kiállítás, amely az OFF-Biennále Budapest második kiadásában szereplő művekből mutat be egy válogatást. Őze Eszter tanulmányban a budapesti OFF-Biennále egyik kiállítását, […]
tovább
A huszadik század egyik legnagyobb kihívása a tömegek megszervezése volt.[1] Ennek alapvetően két nagyobb módját tudjuk megkülönböztetni: az integrációt és a kirekesztést. Legyen szó a tömegoktatás kialakításáról, a nemzetállamok kiteljesedéséről, a populáris kultúra szerepéről a tömegek manipulálásában, a demokratikus politikai részvételről vagy éppen a kommunista […]
tovább
Az FKSE, a fiatal képzőművészek pályakezdését segítő legfontosabb hazai egyesület, amely öt évtizedes múlttal és komoly tagsággal rendelkezik, a jelenlegi helyzetet tisztázó közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe.
tovább
Kaszinó, szexmotel, lóversenypálya és plasztikai sebészetet, abortuszklinika, illetve fogászati kezelést egyszerre kínáló egészségügyi központ. Mindez egymástól csak percekre: a kényelmes összeköttetést high-tech mágnesvasút biztosítja! Ez a Sissi-negyed, Európa három országra kiterjedő régiója, ahol – a szlogen szerint – „a régi találkozik az újjal.” Bajusz Orsolya, Bogyó Virág, Lendeczki Kinga és Patakfalvi-Czirják Ágnes projektje.
tovább
November 5-én véget ért az OFF-Biennále Budapest második kiadása. Miután a közreműködők és látogatók cseppet kifújták magukat, sor kerülhet az oly gyakran elmaradó összegzésre és kiértékelésre. Hogy mielőbb megkezdődjön egy remélhetőleg minél teljesebb monitoring, ugyanazt az öt alapvető kérdést tettem fel az idei OFF Biennále különböző státuszú résztvevőjének. Székely Katalint kurátori stábtagként, Lázár Esztert és Nagy Edinát projekt kurátorokként, Gróf Ferencet mint művészt és Zsámboki Miklóst mint többszörös OFF-maratonistát kérdeztem.
tovább
A napokban két válaszlevél is érkezett Básthy Ágnes november 10-én megjelent írására, amely "Milyen érzés európainak lenni?" címen fogalmazott meg kritikát a szeptember 22-23-án a Müsziben tartott Békítő körök konferenciával kapcsolatban.
tovább
Még mindig nem sikerült túllépnie a politika mentén polarizálódó kulturális mezőnek azon a kétféle retorikán, hogy: az Európai Unió vagy egy elnyomó birodalom, mely ellen szabadságharcot folytatunk, vagy pedig maga a megtestesült és vágyott morális és gazdasági kánaán, ahova sajnos, saját hibánkból, képtelenek vagyunk egyelőre eljutni.
tovább
2017. október 11-én zajlott „A személyes egyben politikai” című beszélgetés az OFF-Biennále Budapest Vakáció című kiállításának kísérőeseményeként, az OFF-Biennále és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szervezésében.
tovább
Az Off-Biennálé programjai közül most olyanokat ajánlunk, amelyek a közösségi normákat, egyes csoportok identitását és működését meghatározó keretekkel, gondolkodásmódokkal, ideológiákkal és/vagy azok kritikájával foglalkoznak úgy, hogy a történeti tárgyakat rekontextualizálják, a jelen számára értelmezhetővé, tartalommal telítetté teszik.
tovább
Hogyan határozza meg a gazdasági és a rá épülő intézményrendszer a kultúratermelés feltételeit? Milyen tágabb politikai és társadalmi kontextusba helyeződik mindez? Ezeket a kérdéseket igyekezett körüljárni a két egymást követő napon - a sajnos éppen bezárás előtt álló Müsziben - Bojana Kunst szlovén filozófus és művészetteoretikus. Egy baloldali és radikális kritika főbb vonalai bontakoztak ki, amely szerint nemcsak a szocialista múltnak a jelenhez való viszonyát kell újragondolnunk, hanem a kultúrának reflektálnia kell saját politikai és társadalmi beágyazottságára is.
tovább
Az idei OFF-Biennále kurátorai tudatosan csökkentették a programok számát és noha ez az esemény előnyére vált, még így is nehéz válogatni. Az elkövetkezendő hetekben ajánlókat osztunk meg, az elsőt Gadó Flóra írta.
tovább
A Panodráma eddig főként olyan témákat dolgozott fel, amelyek az alkotók saját közösségein kívül gyökereztek. Foglalkoztak többek közt cigányok közösségei elleni erőszakkal, a hallgatói szerződéssel és a felsőoktatás válságával, vagy a szakmai kapcsolatokban megjelenő szexuális abúzussal. Ennek a darabnak a kiinduló témája a homofóbia volt, tágabb értelemben pedig a kortárs társadalmi mozgalmi szubkultúra működése és társadalmi beágyazottsága Magyarországon, egész pontosan Budapesten. Mindehhez adott kérdésekkel teli és komplex aktualitást Rózsa Milán története.
tovább