FORGÁCS ÉVA
A fasizmus folyamatos térnyerése, az „Európára zúduló egzisztenciális válság” késztette Kállai Ernőt az 1942-es évben arra, hogy kimondja: a háború emberi katasztrófája mellett a kultúra katasztrófájának is a tanúja. Két évvel Hitler hatalomra jutása után, 1935-ben elhagyta Berlint, ahol 1920-tól műkritikusként élt és dolgozott. Hazatért Budapestre, ahol számos más fórum mellett a Pester Lloyd kritikusa lett, és itt jelent meg a tranzit.hu kortárs fasizmussal foglalkozó kiállítás-sorozatának címet adó írása, a Művészet veszélyes csillagzat alatt is.
Paul Klee: Új angyal, 1920
Forrás: seriousfindings.blogspot.hu
Miután Hitler 1940-ben elfoglalta Franciaországot és Hollandiát, nem sokan remélték, hogy megfordulhat a háború állása. Kállai úgy látta, hogy nem maradt a művészek számára jó választás. Az expresszionizmus érzelmi lázadását és a konstruktivizmus értelmes rend-eszméjét a politika és a háború egyaránt maga alá temette. Irreleváns volt ezekben az években kozmikus vagy misztikus látomásokat olajfestménybe foglalni vagy rézbe metszeni. Kinek? Az Elfajzott Művészet és az ellenében megrendezett Nagy német művészeti kiállítás című náci tárlatok már 1937-ben világosan a szemébe vágták Európának, mit tart a fasizmus a kultúrájáról. A könyvégetések után a művészetet is, úgy ahogy azt a két világháború közötti európai polgárság ismerte, ócska és beteges lomként dobták a szemétbe, a bosszú élvezetével tartva az értelmiség és a művészek orra alá: ezt nektek. Lejárt az időtök. Vége a játszadozásaitoknak és nagy okosságotoknak, az úgynevezett tehetségeteknek. Majd mi megmondjuk, ki tehetséges. Végig kell néznetek, hogyan mondjuk meg, és kikre mutatunk. Új korszakot nyitottunk, amiben nincsen számotokra hely. Walter Benjamin, aki 1940-ben öngyilkos lett, Paul Klee képét, az 1920-as Új angyalt interpretálta egy a jövő és a múlt között felfüggesztett, tehetetlenségre kárhoztatott történelmi erő látomásaként.
Kállai maga is egyetlen lehetőséget látott a kifejezésre: a tudat mélyére szállást, ahol még menedéket lehet találni, és erőt lehet gyűjteni. Vajda Lajos, mint írja, „lidérces fantáziaképeit” is a mély tudatból fakadó víziókként idézte meg.
Vajda Lajos: Lovas, 1939 l Forrás: wikipaintings.org
Kállai cikke későbbi keltezésű, mint Clement Greenberg 1939-es Avantgárd és giccs című esszéje, amely a fasizmus egyik előfeltételét, az általános szellemi restséget elemzi. Ahol egy politikai rezsim hivatalos kultúrpolitikát hoz létre, ott demagógia jut uralomra. Németországra, Olaszországra és a Szovjetunióra mutat. A felelősséget így nem hárítja kizárólag a diktátorokra, akik szerinte tettek volna gesztusokat a magasabb kultúrájú rétegeknek, ha azok erős igényt jelentettek volna be az avantgárd és a modernizmus megőrzésére. Végül is a diktatúrák a „nép”, a tömegek igényét szolgálták ki és manipulálták.
Greenberg minden kényelmesen leolvasható, erőfeszítést nem igénylő képnézést radikálisan a giccs eluralgásának tart. Jogosan. Szellemi munka és aktív befogadói magatartás helyett a realista képekben gyönyörködők az ismert és megszokott világ csábításának engednek. A mű felfejtése helyett kommersz, lebutított történeteket, ponyvákat, sokszorosított olcsó, kincstári sablonokat fogyasztanak.
„Itt Moszkva beszél”. Szovjet plakát, 1920 l Forrás: wikipedia.org
Kállai, akár Greenberg, az ellentétet a „naturalizmus langyos ismételgetése” és a kép felépítésének és a felhasznált anyag törvényszerűségeiből következő tulajdonságainak az értelmezése között látja. Greenberg leírása szerint a modern művészek, Braque, Picasso és a többiek, az inspirációt jelentős mértékben az anyagból merítették, amellyel dolgoztak, terek, felületek, formák, színek foglalkoztatták őket, és amennyire csak tudták, kikapcsolták mindazt, ami nem szükségszerűen kapcsolódott ezekhez az elemekhez. Kállai is azt hangsúlyozza, hogy a progresszív festők a „Braque és Picasso által feltárt rétegzettséget, […] az új, elsődlegesen festői lehetőségeket, a képfelület szilárd, anyagban rögzített plaszticitását” alkalmazzák.
Georges Braque: Palack és halak, 1910 l Forrás: chrisdenengelsman.nl
A fasizmust és a kultúra leértékelését, Kállai és Greenberg, valamint a saját megítélésünk szerint, a tömegek és a politikai vezetés összjátéka teszi lehetővé. A magaskultúra, a gondolkodás igényének elutasítása, az olcsó, könnyű és ismerős tömegkulturális termékek élvezetes fogyasztásában egymásra találó vezér és nyáj kapcsolat. A felülről jövő felmentés az erőfeszítés, a megértés munkája alól.
A kultúra lesüllyesztése, amint azt Kállai és Greenberg egyaránt sugallják, szerves része a diktatúrák arra való tudatos törekvésének, hogy előhívják és legitimálják azokat a kultúra előtti ösztönöket és reflektálatlan indulatokat, amelyeket éppen az állam és a törvények hivatottak féken tartani. A törvények és a szabályok relativizálása, önkényes változtatgatása egyszerre fenyegető és felszabadító hatású: egyrészt bárki bármikor törvényszegésen kapható, másrészt mindenki fel van mentve a kultúra feladatai és az abba fektetendő munka alól. Legitim és ünnepelhető az olcsó, könnyen emészthető, kollektívan élvezhető giccs. Ezt a társadalom egészét átható vizuális manipulációt nevezte Walter Benjamin a Műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában című, 1936-ban írt esszéjében a politika fasiszta esztétizálásának, és javasolt olyan művészetelméleti fogalmakat, amelyek „abban különböznek a használatban lévőktől, hogy tökéletesen használhatatlanok a fasizmus céljaira.” Benjamin szerint a művészet szertartásban gyökerezettségét a politizáltsága váltotta fel, ami a tanulmány írásakor, a háború kitörése előtt még optimizmusra vallott, új lehetőségre utalt. Kállai már a „modern apokalipszis” közepette írta cikkét, aminek nem láthatta a végét.
Kállai és Greenberg egyaránt azzal a ténnyel is szembesít, ami – mint Kállai írja – „régóta előre látható volt”, s amit a mai napig vonakodunk beismerni, holott világosan megmutatkozott: hogy két évezred európai civilizációja, magas kultúrája, művészete – klasszikus zenéje, irodalma, építészete, festészete, szobrászata, filozófiája – nem tette jobbá Európa népeit. Nem tudta megakadályozni egyik világháborút és saját hatályon kívül helyezését, elitizmusként való félresöprését sem. Vagy éppen a kisajátítását. Ennek az enigmának a megfejtése ismét az egyik legsürgetőbb feladatunk. Hogyan válhatott kétezer év gondosan oktatott kultúrája és művészete társadalmilag és humánusan hatástalanná, mi több, gúny és megvetés tárgyává? Hogyan fordítható ez vissza, miként érhető el, hogy a kultúrák és a művészetek megakadályozhassák a civilizáció lebomlását? Ma, amikor tudjuk, hová vezettek a harmincas és negyvenes évek politikai folyamatai, nincsen felmentés az alól, hogy megakadályozzuk ezek megismétlődését.
Rembrandt: Önarckép, 1629 l Forrás: jamescgroves.com
________
A tranzit.hu kiállítás-sorozatának második eseménye a Művészet veszélyes csillagzat alatt – A művészet felelőssége című kiállítás. Megnyitó: 2014. május 9., 18 óra, FKSE, Stúdió Galéria, 19 órától Majakovszkij 102., a tranzit.hu nyitott irodája. A kiállítás megtekinthető: 2014. május 23-ig a Stúdió Galériában és május 30-ig a Majakovszkij 102-ben, illetve az Írók boltjában.
W. Benjamin öngyilkossága tekintetében vannak kétségek, meglehetősen erősek.
Szép, okos, erős írás.
Köszönöm.
Forgács Évának
F.É. :
. . .”A könyvégetések után a művészetet is, úgy ahogy azt a két világháború közötti európai polgárság ismerte, ócska és beteges lomként dobták a szemétbe, a bosszú élvezetével tartva az értelmiség és a művészek orra alá: ezt nektek. Lejárt az időtök. Vége a játszadozásaitoknak és nagy okosságotoknak, az úgynevezett tehetségeteknek. Majd mi megmondjuk, ki tehetséges. Végig kell néznetek, hogyan mondjuk meg, és kikre mutatunk. Új korszakot nyitottunk, amiben nincsen számotokra hely.” . .
Érdekes, Camus erről mást mond.
. . .”Les hommes de ma génération ont eu 20 ans à 1’époque où Hitler prenait le pouvoir et où s’organisaient les premiers procés de Moscou. Il nous a fallu, pendant dix ans, lutter d’abord contre la tyrannie hitlerienne et contre les hommes de droite qui la soutenaient. Et pendant 10 autres années, combattre la tyrannie stalinienne et les sophismes de ses défenseurs de gauche. Aujourd’hui, malgré les TRAHISONS SUCCESSIVES et des CALOMNIES dont LES INTELLECTUELS DE TOUS BORDS l’ont COUVERTE, la liberté, et elle d’abord, reste notre raison de vivre.”. .
( . . .Az mi generációnk 20 éves volt amikor Hitler magáhozragadta a hatalmat. Előbb 10 éven át harcoltunk a hitleri diktatúra és az azt támogató jobboldal ellen. Majd újabb 10 éven át a sztalinista diktatúra és az azt támogató baloldali szofizmus ellen.
Ma, az egymástkövető árulások és hamisvádak ellenére,
-MELYEK FELETT A MINDKÉT PÁRTÁLLÁSÚ ÉRTELMISÉGIEK SZEMETHÚNYTAK,- mindenekelőtt a szabadság maradt az életünk értelme.” . . .)
(a “szemethúnytak” itt valójában a “hallgatólagos beleegyezést” jelenti)
——–
F.É. :
. . .”A fasizmust és a kultúra leértékelését, Kállai és Greenberg, valamint a saját megítélésünk szerint, a tömegek és a politikai vezetés összjátéka teszi lehetővé. A magaskultúra, a gondolkodás igényének elutasítása, az olcsó, könnyű és ismerős tömegkulturális termékek élvezetes fogyasztásában egymásra találó vezér és nyáj kapcsolat. A felülről jövő felmentés az erőfeszítés, a megértés munkája alól.”
Kedves Forgács Éva !
Nincs más hátra mint, -ezt nem én, hanem Brecht mondja- “tömeget” kell változtatni ! ! !
Ír itt néha egy-egy ‘no pasaran’ de maga mindenkit felülmúl !
—–
És mondja ki azok az “értelmiségiek” akiknek “lejárt az idejük”,
“az ezt NEKTEK” ? Kik azok a NEKTEK ?
Nyilván nem jutott eszébe Jean Genet . . . .
. . .”Il est naturel que cette piraterie, le banditisme le plus fou qu’était l’Allemagne hitlérienne provoque la haine des braves gens, mais en moi l’admiration profonde et la sympathie. Quand un jour, je vis derrière un parapet tirer sur les Français les soldats allemands, j’eus honte soudain de n’être pas avec eux, épaulant mon fusil et mourant à leurs côtés (…).
(Pompes Funèbres, Gallimard 1953, 133-134 o.)
“Természetesen megértem hogy a hitleri Németország, ez az őrült banditizmus, az egyszerű emberekben a gyűlöletet szítja, de bennem mélységes csodálatot és szimpátiát kelt. Egy napon, amikor láttam a német katonákat, amint a franciákra lőtek, egyszerre egyfajta szégyen öntött el, szégyeltem hogy nem velük vagyok és velük esem el, fegyverrel a kezemben.”
Genet mélységesen antiszemita volt, ha akarja tudni.
Mondom hogy “tömeget” kell változtatni, bm !
—-
Remélem Sartre sem jutott eszébe . . .
Ez a baloldali divinitás egyértelműen kollaboráns volt.
Baloldali, természetesen a háború után.
A megszállás alatt a legradikálisabb nemzeti-szocialista lapok egyikében rendszeresen publikált. (Comoedia)
(Ha akarja leírom a részleteket.)
Bizonyára Simone de Beauvoir sem juthatott az eszébe
mert hetiműsora volt a rádióban 42-43-ban.
Ezek aztán mindketten kommunista szimpatizánsok az 50-es években, persze.
Tehát ahogy maga az ‘értelmiségiek’ kifejezést használja azt úgy találom hogy felületes.
—–
Greenberg rossz referens. (Vagy inkabb viszonylagos.)
“Szellemi restség” ? Na, ez igaz !
Holnap még írok magának. 😀
(a nagybetük mindig tölem)
Kedves Forgács Éva !
Szabolcsi -már megint….
Írja, idézze – alig várjuk.
Erre gondol?
“Ingrid Galster se pose la question de la qualité de l’engagement de Sartre et remarque « qu’il l’ait voulu ou non voulu : objectivement, il profitait des lois raciales de Vichy. » Il publie à cette époque plusieurs articles pour la revue collaborationniste Comœdia, fondée le 21 juin 1941 par René Delange, et contrôlée par la Propaganda-Staffel”
És mindez maga szerint mit jelent?
Sartre náci volt? Náci-szimpatizáns? Csak 45 után lett volna kommunista szimpatizáns és nem korábbról?
Ha lehet, majd pontosan írja le az életrajzi eseményeket és dátumokat, nehogy eltévedjünk.
@iparterves:
Mit akar mondani ezzel az idézettel ?
Hogy nem érti pontosan ?
I.G. felteszi a kérdést mennyiben elkötelezett* S. (de az nem derül ki a szövegböl hogy pontosan minek) és megjegyzi hogy akar akarta, akar nem (akar tudataban volt/nem volt) (Sartre) kihasznalta, hasznot huzott, a faji törvényböl (Vichy)
Ez egy tény (objectivement).
Ebben az idöben jelenik meg néhany irasa a kollaborans Comœdia-ban amelyen a Propaganda-Staffel rajta tartja a kezét.
A két mondat természetesen értelemszerüen összefügg.
Az elsö mondat arra vonatkozik (nem tudom de ugy vélem) hogy S. elfoglal egy allast egy iskolaban (Neuilly) ahonnan egy zsidot elbocsatanak.
Mindenesetre az tény hogy egy zsidot arrol a helyröl eltavolitanak- amelyet S. elfoglal-, az faji indittattasu.
Mondhatjuk hogy ha valaki aki elfoglal egy munkahelyet ahol korabban egy zsido volt ez önmagaban antiszemitizmust jelent ?
Minden történelmi kontextustol megfosztva ezt, a valasz erre természetesen : nem.
De specifikusan, ebben az esetben, ebben a történelmi kontextusban, akkor, és Sartre esetében (+irasok ott és akkor), majd késöbb, -az alomport büszkén és hatasosan helyettesitö- sartre-i baloldali altatodal ismeretében, mindez, enyhénszolva, meglepö . .
Ezt sugallja, jollehet halkan de hem kevésbé pertinensen, a masodik mondât is : “il publie à cette époque plusieurs articles . .”
Tehat szerintem mindez ezt jelenti . . .
(Ha ugyan mindez erre vonatkozik, azaz jol értem ezt a csonka szöveget.)
(Irtam mar maganak egyszer hogy ez a szo: “naci” nem jelent semmit. Vagy, ha akarja, ez szo egy himes mantilla azoknak akik lesütik a szemüket ha a fiatal nök napbarnitotta, a képzeletet egycsapasra felzaklato, szép vàllàt làtjàk.
Tehat itt a nem-ze-ti–szo-ci-a-liz-mus-rol van szo !
* Az “elkötelezett*” esetében azért tettem csillagot mert ez a szo
-a “meggyözödés” szoval együtt a baloldal frazeologia szotaraba tartozik. Ezt maga is leirta egyszer (talan 2 éve ; “nekem meggyözödésem van”)
K. Horvath Zsolt négyszer hasznalta abban a bizonyos szövegben -amit itt viharosan vitattunk, kenyértörésig) és csak egyszer került birtokviszonyba. (Elismerem hogy a vitahoz két fél kell és ez akkor nem volt adott. Anélkül hogy ujjal mutogatnék . .
Tehat ha azt olvasom hogy valaki “meggyözödéses”, vagy “elkötelezett” anélkül hogy a szerzö megmagyarazna hogy miröl van x ‘meggyözödve’ vagy minek van y ‘elkötelezve’ azonnal kinyilik a bicska a zsebemben. Jol olvassa ! Ezek orwell-i szavak lettek.
Késöbb. Még van mit mondanom. De megértheti: a ‘csalàs’ mindenekelött.
Addig, amíg magának, Szabolcsi, semmit sem jelent a “náci”, éppen ma, addig lényegében semmiféle beszélgetést nem tudunk folytatni.
Vitáról pedig szó sem lehet.
@IPARTERVES:
Na !
Ez egy igazi no-pasaran valasza. Azt nem irhatom hogy örülök neki mert most, anélkül hogy “vitazni” akarnék magaval, mégiscsak le kell irnom hogy mi volt az oka annak hogy irtam Forgacs Evana (aki egy hatarozott à propos kapcsan ir itt feljebb.)
(Es aki, ez egy ismerösöm értesitése, müvészettörténész.
Ezt az utobbit, bizonyos (!) mondatait olvasva, könnyüszerrel letagadhatnà. Vagy, a maliciat fokozando, bizonyos (!) mondatai mintha azt sugalltak volna hogy akar müvészettörténész is lehetne.)
Tehat eröt kell vennem magamon.
Nem szabad majd megijednem hogy esetleg a tojasok is törnek majd, de a koherens iras, erre maga többször is emlékeztetett :), nem az erös oldalam. . .
Ennek ellenére, és ez kétségtelen elöny, figyelmesen olvasok.
Amit, ime, legalabb is az utolso harom sorat latva, nem mindig hiszek el magarol.
@majus13: Van, amiben nincs vita.
Bármennyit és bárhogy ír, ebben nincs.
Sem relativizálás, sem jópofizás, sem irónia. Semmi.
Mit hisz el rólam, az a maga dolga.
@IPARTERVES:
Maga most éppen derekékig gazol a ‘jelentéktelenben’.
(Miutan egy tubus moralin tablettat lenyelt. Es ettöl érzi hogy a politikai-erkölcs nagykeresztje, vagy csillaga, diszeleg a mellén . .)
A ‘naci’ szo egy nickname vagy, hogy ne legyen honvagyam, egy diminutif).
En a nem-ze-ti– szo-ci-a-liz-mus kifejezést hasznalom. Pont.
Azért hasznalom ezt mert ez a szo közelebb enged ahhoz a valosaghoz amiröl itt szo van.
Azt hittem ezt nem kell megmagyaraznom.
Vagy ha erre mégis sor kerülne az csak a halalom utan lesz.
Maga mar gondolkodott azon mit fog csinalni a halal utan ?
En néha gondolok ra. Azt mar megérdeklödtem hogy ott is van munkanélküliség. Bar ezt nem mondtak de, ez logikus, nyilvan munkanélküli segély is lehet ! Erre azért szamitok.
Egy jo hir maganak : moralin tabletta korlatozas nélkül, és mindekinek, rendelkezésre all.
@IPARTERVES:
Most aztan nem mondhatja hogy nem gondolok magara . . .
Ma reggel is . .
Egyszer, vagy többször is, mar leirta hogy nem beszél franciaul.
Ez banalis, milliardok nem beszélnek.
Reggel jutott eszembe : ha ipartreves nem beszél franciaul akkor miért valasztotta pontosan ezt a fenti szöveget ? :
“Ingrid Galster se pose la question de la qualité de l’engagement de Sartre et remarque « qu’il l’ait voulu ou non voulu : objectivement, il profitait des lois raciales de Vichy. » Il publie à cette époque plusieurs articles pour la revue collaborationniste Comœdia, fondée le 21 juin 1941 par René Delange, et contrôlée par la Propaganda-Staffel”
Itt egy harmadik személy beszél, de nem néztem meg hogy mi ez mert annyira nem érdekel.
A kérdés föleg az hogy mi van ebben az öt sorban amit valaki, aki nem tud franciaul, de angolul igen, mint maga, könnyüszerrel megért ?
En, mint a lassupistak, vagy lassujoskak, akiknek napokkal, söt esetleg hetekkel, késöbb esik le, két nappal multan felfedezem, hogy nyilvan a
**** “LA QUALITE DE L’ENGAGEMENT” ****
kifejezés villanyozhatta fel. Mert mi mas ?
Pontosabban az ‘engagement’ szo.
Ime a bizonyiték arra amit irtam. Ez egy orwell-i kifejezés !
Maga azt hitte hogy ha ezt a szot valaki leirja az csakis, és jelenesetben Sartre, baloldali elkötelezettségére, vagy altalaban a baloldalisagra vonatkozik.
(Mintha ez, ‘a baloldali elkötelezettség’, a moralitas univerzalis magasztossàgàt jelenté, vagy egy, a baloldal altal immar örökre elfoglalt, az erkölcsök-makulatlan-hava-fedte, hegycsucs lenne . .
Ha azt irtam hogy ‘kinyilik a bicska a zsebemben’ ez résezemröl mindössze a személyes higiéniara vonatkozott, egy pavlovi-reflex volt. Magyarul egy tehetetlen és tanacstalan rugas egy üres dobozba.)
Tehat maga a ‘végsö-szalmaszal’ reményében masolta ide ezt szöveget, nemde iparterves ?
Es én, “A” lassujoska a lassujoskak között, az elsöaldozok artatlan és égö gyertyajaval a kezemben,
ezt két nappal késöbb,fedezem fel ! ! !
De ez talan még bocsanatos bün.
Maga mit gondol ?
Amit viszont sohanem bocsatok meg magamnak az elsösorban az hogy mindig azt hittem hogy van elég psychiater abban a varosban amelyet oly büszkén kettészel a Duna . . .
@IPARTERVES:
” Van, amiben nincs vita.
Bármennyit és bárhogy ír, ebben nincs.
Sem relativizálás, sem jópofizás, sem irónia. Semmi. “
Ez erre emlékeztet :
“Nem. Nem. Soha !”
Azaz a gondolat, vagy inkabb a ‘nem-gondolat’ zsakutcaja.
@majus13: Szabolcsi, hogy magát mi mire emlékezteti, az leginkább magára utaló módon mutatja meg gondolkodása irányait.
Vannak tények, amelyek értelmezése nem lehetséges a nagy psoztmodern “anything goes” alapján, még kevésbé nagy irónikus könnyedséggel.
Erre akartam volna felhívni szíves figyelmét.
Szokása szerint szófosással válaszolt.
Ettől még a náci az náci.
@majus13: Nem bezsélek franciául, de apró ismeretfoszlányok – és némi latin – mindig segítenek.
Baj?
Az értelmezés munkáját ne végezze el helyettem, Sartre megítélése sem a maóista végpont, sem a kollaboráns közjáték felől nem véglegesíthető.
De azért, mint fogadott francia, látja a különbséget Céline és Sartre között?
Még akkor is, ha a baloldal szótól kiütést kap?
@majus13: Válaszom talán úgy kezdődhetne, hogy nagyon fáraszt.
hazsnálja nyugostan a nemzetiszocialista kifejezést, amelyhez aztán – rendes új-történelmet íróként és a német történészvita tanulságait ebben az egyben levonóként, mint a magyar “közvélemény” – majd átrsíthatja az (orosz) szocializmust is.
Így megy ez.
Teoretikus kérdésére: nem gondolkodom, sem általában, sem specifikusan.
Az én gondolkodásom a nem-gondolkodás, cselekvésem a nem-cselekvés, írásom a nem-írás. Művészetszeretetem a művész(et)-nem-szeretete, kedvem a kedvtelenség, indulatom az indulattalanság, érdeklődési köröm bármilyen érdeklődés teljes hiánya. Telítettségem az üresség.
Elégedett a válaszommal ( még sorolhatam volna egy-két dolgot, de most ennyi elégségesnek látszik ?
@IPARTERVES:
Nagyon sok kérdésben igazat kell adnom maganak !
Ezekközött messze a legfontosabb az a francia nyelvvel kapcsolatos.
Valoban, az nem baj ha valaki nem tud franciaul.
Megnéztem az idézetet amit idemasolt és kénytelen vagyok elismerni hogy nemcsakhogy tévedtem de elfelejtettem valamit, és mar elöre irom, hogy ez nem volt szandékos.
A tévedés -és ezt nézze maris el nekem- az a gimnaziumra vonatkozik.
Ez a gimnazium, ahol S. egy zsido helyére kerül nem Neuilly-ben hanem Parizsban van ! ! ! ! ! A Lycée Condorcet.
Vigyazat ! Ez a 43-as busszal legalabb hat-nyolc megallo ! Bocsanat !
A masik, a felejtés, -de ez talan kevésbé fontos-, az az volt hogy
S.-nak ala kellett irnia egy nyilatkozatot hogy nem zsido.
De ezt nem irta alà ! !
Ugy értem hogy ezt nem a gimnaziumban irta alà. Korabban.
Ott csak felmutatta.
Akkor kellett ezt beszereznie amikor a Comœdia-ban kezdett irni.
(Mindig tudtam hogy a papirokat gondosan el kell rakni.)
@majus13: Klasszikus szovjet sutkát idézve: értem az iróniát, de ez most mi?
Jól van, elveri Sartre-on a port.
Azt azonban megkérdezhetem, honnan tudja, hogy a Komédiában való publikáláskor alá kellett írnia az árja-papírt?
Honann tudja, hogy később csak felmutatta?
( Majd ha legközelebb Párizsba megyek, feltétlenül megszámolom a megállókat, nehogy véletlenül tévedésben legyek. )
@IPARTERVES:
Komolyabbra forditva a szot.
Mindaz amit itt egy hete leirtam valojaban masodlagos.
En csak egyszerüen, – hallva a forgàcséva-radioban
az ‘altalaban az értelmiség’ fasizmus-aldozat-voltaval kapcsolatos
ellentmondast-nemtürö antifasiszta-kàntàlàst,- felerösitettem
egy masik radio hangjat és semmi màs.
Ebben a ràdioban éppen arrol beszélnek hogy mindez,
az ‘altalaban az értelmiség’ fasiszta-aldozat-volta,
nagyonis viszonylagos, söt idézik Churchill-t is :
“The Fascists of the future will be the anti-fascists”.
(Még akkor is ha abban bizonyosak kételkednek hogy ezek
valoban az ö szavai e. Mindenesetre ezt a mondatot sok vonatkozasban elég pertinensnek talàlom.)
Forgacs Eva ugy ir az értelmiségröl mint egy àrnyas lugasrol amelynek -legalabb egy helyen- gyökere sem lenne.
Vagy mint egy drotokon futo paradicsom-termelö ‘térröl’ (szandékosan nem ‘ültetvény’) amely sehol nem érintkezik a földdel.
(Söt paradicsom-palàntàra sem, söt magra sincs szüksége.)
Maga mindig azt irja hogy szoszàtyàr vagyok. Tehat most rövid vagyok . .
De mielött folytatom 🙂 kérem hogy magyarazza meg mit jelent ez a mondat pontosan :
“Az 1989-es rendszerváltás új politikai elitje nem reflektált az antifasiszta és a neoliberális kapitalizmust támogató gondolkodás között húzódó ellentmondásokra, megosztó lehetőségeire.”
innen jön :
hu.tranzit.org/hu/projekt/0/2014-04-25/muveszet-veszelyes-csillagzat-alatt
klikk F.E. irasanak 10. sora
“kortárs fasizmussal foglalkozó kiállítás-sorozatának”
Most nem provokalom, ez egy valodi kérdés.
@IPARTERVES:
Innen:
Michel Onfray, Les consciences réfractaires, Grasset, 2013.
354.o.
John Gerassi, Entretiens avec Sartre, Grasset, 2011.
@IPARTERVES:
Az idézet amit ideirt talan innen jön:
Ingrid Galster, Sartre, Vichy et les intellectuels, L’Harmattan, 2003.
Nem olvastam.
@majus13: Szabolcsi, nem tudom megmagyarázni a kért mondatot.
Amit érzek belőle, az a mai fasiszta tendenciák iránti felkészületlenségre való kérdezés és azok elutastísának hiánya mint célzatosan és szándékosan félreértett politika tolerancia, amely egyszerre irányul a múltra és a jelenből megszülető jövőre.
Annyira talán mégse tegye magát hülyének, hogy nem érti, miről elmélkedik FE a mi időnkben.
Azt hiszem a fasisztát a szélsőségessel téveszti össze, ahogy Chruchill is. Szélsőséges értelmiségi, a társadalmat boldogító volt és van is, eszközei lehetnek diktatórikusak, emberi igényeket elnyomók. Ez reális veszély.
A kortárs fasizmussal kapcsolatosan javaslatom az, hogy a páriszi hét-nyolc megállót hosszabbítsa meg a Hősök teréig vagy a Jobbik főhadiszállásáig, esetleg a kuruc.info-ig, s azután jöjjön vissza a kérdésével.
@IPARTERVES:
Most csak azt irom hogy valoban nem értem ezt a mondatot tehat a kérdésemben nincs semmi ambivalencia, megnyugtatom.
De lehet hogy csak én nem értem. Ebben a tényben nincs semmi különös. Nem értem és pont.
(Mégha ez a mondat nehezen érthetö is lenne az a szövegkörnyezet
ravilagithatna, vagy sejtethetné, hogy mit akar az iro mondani,
de nem.)
@IPARTERVES:
Azt latom hogy Forgacs Eva ugy hasznalja a közel 70 év alatt immar ideologiava kovacsolodott ‘antifasizmust’ mint egy intellektualis tolvajkulcsot. Ez az az kulcs, – amely a valahai Komintern varazsdobozabol pattant ki a propaganda céljaira – még ma is, minden zarat kinyitni latszik. Vagy legalabbis igy tünik.
Es raadasul, mint a kalmopirin, minden veszély nélkül bevehetö, de minimum ajanlhato. A ‘veszély nélkül’ természetesen a nemzeti-szocializmus valodi természetének, akar szandékos akar indirekt, relativizaciojara vagy devalvaciojara nem vonatkozik..
Jobb lenne ha a forgacseva-radio, antifasiszta szomalom, elgondolkodna ezen !
Ma minden, ami valakinek nem tetszik, lehet ‘fasiszta’ tehat, egyfajta loszérum, az antifasizmussal gyogyithato.
(Du-du-du-dummmm. Ici Londres. Les français parlent aux français ! A magyarok a magyarokhoz beszélneeek ! A veréb talalkozott a fecskéveeel ! A veréb talalkozott a fecskéveeel ! A cseresznye megéreett! A cseresznye megéreett !)
Ha megkérdeztem magatol hogy mit jelent ez a mondat itt, az nem volt véletlen, gondolhatja. Lathatja hogy ennek az egészböl, – a fasizmus-antifasizmus-giccs-demagogia-neoliberalizmus bizonytalan elegye,- ez a mondat ‘sült’ ki. (Most anélkül hogy idézném F.E. bizonyos (!) mondatait . .) (Hogy az idegklinikakat rendszeresen latogato szélsöbaloldalnak is örömet okozzunk, nem lehetett volna ebbe belekeverni Izraelt is ? :D)
Tehat azt latom, iparterves, hogy ez mai baloldal teoretikusainak szegénységi bizonyitvanya.
@majus13: Szabolcsi, leállt az 1930-40-es éveknél?
A Kominternnél maradt abba az antibalos képzése?
Nem, nem, eljutott 68-ig is. bocseszka.
FE-t nem hivatalom megvédeni, de egy fogalom maga általi “devalvációja” miatt kérek ismét szót.
A náci ( magána: bármely verziója ) létetik, hat és működik.
Magának nem sikerült feldolgoznia a nácizmust, csak úgy képes erre reagálni, mint jól képeztt Historikerstreit-es ( remélem, jól írtam!?), hogy rögtön oda akarja tenni a baoldalt és annak “devalvációját”.
Kösz, ezt hallom naponta.
A giccs nem az antifasizmus, hanem az, amit maga leír.
Most akkor egy kicsit érthetőbebn és a vitánk szinvonalát rombolóan, de elég kifejzően: okádék.
Ez a szerény véleményem szövegének tartalmi, eszmei és formai vonatkozásairól.
@IPARTERVES:
(Nem ragadtam le a Kominternnél. En csak megjegyeztem hogy az ‘antifasizmus’ szo a Komintern varazsdobozabol pattant ki. Pont.)
Felületesen olvas, nem irtam azt hogy F.E. ‘altalaban’ devalvalja vagy relativizalja ‘A’ nemzeti-szocializmust.
A szöveg amit ir (F.E.) szakadatlanul a fasizmusra referal.
A legfontosabb az az hogy mindez nem Holdrol jön hanem egy hatarozott aktualis müvészeti kontextusban van. En ebben a kontextusban is olvasom itt. Pontosan ebben a kontextusban irja ezt :
‘ . .Az Elfajzott Művészet és az ellenében megrendezett Nagy német művészeti kiállítás című náci tárlatok már 1937-ben világosan a szemébe vágták Európának, mit tart a fasizmus a kultúrájáról. A könyvégetések után a művészetet is, úgy ahogy azt a két világháború közötti európai polgárság ismerte, ócska és beteges lomként dobták a szemétbe, a bosszú élvezetével tartva az értelmiség és a művészek orra alá: ezt nektek. Lejárt az időtök. Vége a játszadozásaitoknak és nagy okosságotoknak, az úgynevezett tehetségeteknek. MAJD MI MEGMONDJUK KI TEHETSEGES. Végig kell néznetek, hogyan mondjuk meg, és kikre mutatunk. UJ KORSZAKOT NYITOTTUNK, AMIBEN NINCSEN SZAMOTOKRA HELY. . . .’
Nem a nagybetüs részek azok amik erre az egész kontextusra referalnak. ? (Ha azt hinné hogy nem akkor maga egy kicsit naiv.)
Es a Rembrant kép nem ez lenne ? :
diziznewz.files.wordpress.com/2011/09/affiche-2.jpg
@majus13:
Felületes olvasó vagyok.
A nemetiszocializmus maga relitivizálja.
Ezt én írtam.
Vagy nem olvasta?
A cikk nem csak és nem elsősorban a művészetről szól.
Amit nagybetűvel írt, az a szövegben a náci kultúra-felfogás és viszonyulás leírása.
Ha ezzel nem ért egyet, szóljon.
Vagy most szólt?
Ahelyett hogy elolvasna figyelmesen amit irtam most a sajat felhaborodottsaga démonanak büvöletében tetszeleg. Ennek két oka van. Az egyiket, utolagos engedelmével, bevallom maga helyett : ez a legeslegelsö kommentje. A masik, az én nemcsak nem-titkolt de radikalisan és, természetesen, komplexus nélkül vallalt, jollehet, alkalmanként, bizonyos ironiaval atszött, nem-baloldali poziciom. Maga, legalabbis itt, egy tipikusan poszt-modern jelenség. Mint azok akiknek a vén idiota Stephane Hessel, ‘irja’ a tartalmatlan, csakis az emociot korbacsolo szövegét amelyben folyamatosan hazudik, becsap és csal, jollehet a végén kiderül hogy azt, amit könyvnek hisznek nem ö hanem a kiado irta + S.H. életrajza tele van hazugsaggal. De kit érdekel ez ha a ‘tömegek’ -ez a szo Forgacs Evatol- a kielégüléstöl ernyedten nyulnak el a heverön és a falon Narcisz arnyéka tancol.
A targyhoz közelebb, nagyon ajanlom maganak Shmuel Trigano ‘Les frontières d’Auschwitz ‘ cimü könyvét amelyben az ‘aldozatok’ versengéséröl (le concours victimaire) ir. Elmondja hogy miként jönnek létre ma (!) azok a mentalis strukturak amelyekben csoportok vagy egyének, parhuzamot konstrualva azonositjak magukat, ebben az esetben természetesen, a Holocaust, a 2.vh. vagy altalaban a deportacio valos aldozataival. Pontosan ez történik itt. Maga mindent megtesz hogy egy ‘aldozat’ lehessen. Ugy ahogy Forgacs Eva segédkezik -hogy azok akiktöl megvontak a ‘tehetség’ illuziojat vagy ‘akik szamara nincs hely’- immar aldozatokka magasztosuljanak. Nevezetesen azzal hogy ebben a hatarozott kontextusban leirta, -a maga szavaival- ‘a náci kultúra-felfogás(t) és viszonyulás(t). Ez az a kontextus, -amelybe ö ezzel az irassal belehelyezte magat,- amely relativizalja vagy devalvalja azt amelyre folyamatosan referal. Pont.
—-
Maga mindent megtesz hogy egy ‘aldozat’ lehessen . . . és ehhez maganak szüksége van egy negativ referensre. Ez vagyok én.
De ez engem nem zavar, bébikém. . .:)
Ez nem lesz a végszo, de mar most :
Le az antifasizmussal ! ! ! ! ! ! ! ! !
(LE AZ AN-TI-FA-SIZ-MUS-SAL ! ! ! ! ! ! ! ! !) 😀
@majus13:
Visszatérhetünk akkor diskurtusunk legelejáre:
Maga hülye.
És most már aljasan hülye.
@IPARTERVES:
Latja mar megint tévedtem !
Nem a legelsö kommentjére akartam utalni hanem a masodikra:
tehat : 2014.05.06. 10:51:13.
De ettöl azért még ne valtozzon meg a véleménye, ha lehet ! ! ! ! ! !
“Aljasan hülye” ; ennél megnyugtatobbat nehezen irhatott volna.
@majus13: Nagyszerű, akkor megnyugodhatott.
@IPARTERVES:
Arra kérem hogy tovabbra is minden elözetes gondolkodast mellözve irjon.
Ebben az esetben nem kell félnem attol hogy megrendülhet bennem az abbol a személyes tapasztalatbol
fakado meggyözödés miszerint a baloldali doxaval csordultig telteknek bizonyos nehézséget okoz a dialogus.
Elismerem hogy ez nem volt mindig igy.
A Rokus-kapolnai talalkozasunk alkalmaval is ugy tünt
hogy a sem a nyugodtsag sem a megfontoltsag nem idegen magatol.
Vagy mindez azért volt csak mert ellenkezés nélkül fogadtam el hogy maga csakis a racsok mögül, egy gyontatoszék homalyaban, akar beszélgetni velem ?
Na jo, én csak, és gyanakvas nélkül, elfogadtam hogy maga rekonstrualja a tranzitot.
(De ha mar itt tartunk, és ezt vegye rossznéven, arra ma is viszolyogva gondolok vissza hogy nekem kellett térdelnem.
Bizom benne hogy ezt a kellemetlen emléket egy napon végleg benövi majd az idö feltartoztathatatlanul burjanzo repkénye.)
Miért ragaszkodom ahhoz hogy a joindulatu Forgacs Eva irasa
egy aktualis kontextushoz kapcsolodva született ?
Megértem hogy maga, -aki a tényekkel oly joszomszédsagban van- mindezt nem fogadhatja el konkrétumok nélkül.
Tehat.
Vajon miért utalna a joakaratu Forgacs Eva
Greenberg egy a giccsel relativ irasara
http://www.sharecom.ca/greenberg/kitsch.html
ha nem ebben a linkben olvashatokra akarna célozni ?
tranzit.blog.hu/2014/03/21/szakmai_minimum_i_nipp_a_teve_tetejen
Mert a fasizmus és a giccs inherens jelenségek lennének ?
Ahogy mondtam a Rokus-kapolnaban is maganak hogy ebben kételkedem.
Maga erélyesen figyelmeztetett hogy a Rokus-kapolnat nem a kételyek lakjak. Igaz. De én térdeltem. Maga ült. Következésképpen nekem lehettek kételyeim.
(Most hirtelen eszembe jut : ha a ‘nip(pet) a tv tetején’ ugy latom mint egy ‘képet’ (image) . . ; ennek a képnek egy ‘szinpadias’ tagadasa (mint antipode)
vajon nem az Entartete Kunst jelenségbe kalauzol ? Ez a kérdés, amely csak egy kérdés, azota is foglalkoztat. Mit gondol, remélhetem hogy a tranzit balodali doktorai megvalaszolnak nekem ? )
Tehat ehhez a nipp-tv -hez kötötte a josagos Forgacs Eva
a nemzeti-szocializmust.
Ezt a kapcsolatot tartom méltatlannak, és a nemzeti-szocializmus valos következmenyeit figyelembevéve, relativizalonak.
Söt még azt is gondolom hogy a johiszemü Forgacs Eva mézeskalacs antifasizmusaban elsösorban a tükör fontos.
Maganal is !
Csakis az irasbol és abbol a kontextusbol itélek amit itt latok.
Egy kicsit az is meglep hogy a protestans hajadonok éppen most közlik a joszivü Forgacs Eva irasat.
Amikor ez a link
tranzit.blog.hu/2013/01/21/kulturalis_intifada_hip-hop_slam-poetry_es_aktivizmus_palesztinaert
aktualtas volt
és ahol a masodik videoban (‘Cult. Intifada in the USA Ragtop’),
a képek (és képeslapok) között
-amelyeknek egy részét a hetvenes évek végén
Iranban hamisitottak kizarolag
az antiszemita propaganda céljaira-
feltünt egy kép
ezzel a felirattal (6’18) :
“Imagine the Terror and the Horror Jaffa Palestinians
must have felt when they were pushed into the Sea. May1948.”
vajon hol voltak a tranzit-sziget baloldali antifasizmusanak fehérköpenyes doktorai ?
(Azt csak gyorsan megemlitem hogy a hajadonok oldalain
mar Tariq Ramadan is beszélt
aki minden kétséget kizaroan
és egyértelmüen
islamo-fasiszta.
Hogy ott akkor ez nem derül ki ?
Egy konyha-oldalon kiderülne ha
Goebbels
egy székelykaposzta-receptet mesélne el ? )
Donc ? Donc ? . . (Donc ta gueule . .)
Tudja, ezt már végig sem olvasom.
Regényes képzelgéseinek leírása mindig fokozott nyálképződést váltott ki belőlem, s ez nem egészséges.
@IPARTERVES:
Oh ! Maris ? 😀
—
Az elöbb elfelejtettem hogy felhivjam a figyelmét arra hogy
amikor leirom a véleményemet,
legyen az barmivel kapcsolatos is,
érintsen az barkit vagy barmit is,
azt nem abban a reményben teszem
hogy arra az ipartervesi-imprimatur rakerül majd. 😀
Vagy altalaban barki imprimaturja is . .
@majus13:
Ok, coconut man !
tudja mit ? ha maga ideges, ingerült, stb.
az azért van mert a faltol-falig szönyegböl sodorta a pipat ! ! !
Tudom én ! ! ! ! ! ! ! !
Ezt nem szabad Iparterves ! Ezt baratsagosan irom, bm.
Ha ezt csinalja akkor két hétig faj a feje, nekem ne mondja !!!!
Nyugodtan hallgathat ram.
Bébi, még nincs vége. még leirom Forgacs Evanak mit titkolt el
hogy az amit irt jol belesimulhasson ebbe a kontextusba.
Mar nem sokaig tart majd . . 2-3 hét ? Na jo, ez vicc . .
Vagy vegyem mondatrol mondatra a szövegét ?
Nézze meg ezt.
http://www.youtube.com/watch?list=RDqMxX-QOV9tI&v=qMxX-QOV9tI
Figyelje a szöveget majdnem, magarol is szol, bébi ! !! ! ! ! !! !!
When the sales comes first
And the truth comes second
:D:D
(Ez a rész azért rolam 😀
It’s not about the money money money
We don’t need your money money money
We just wanna make the world dance
Forget about the priiiiiiice taaaaaag : D 😀 😀 )
Ne busuljon.
@majus13: Tudja, Szabolcsi, hogy nem vagyok vevő a szövegére.
Búsolok, hogy képes aránylag normálisnak gondolható emberként a legotrombább baromságokat leírni.
És így leírja saját magát is.
Ami engem nem érdekel.
Talán Önt?
@IPARTERVES:
Szivtelen !
Most éppen megcsalom magat a ‘munkaval’.
(A tükör-boltra is gondolni kell.)
De holnap délutan küldök maganak egy szép csokrot.
Tehat ne mozduljon.
Üdvözlettel,
Nipp Ignac (a baratoknak csak Naci)
@IPARTERVES:
Türelmetlen !
Latom hogy türelmes, de haragudhat, mert én még mindig a kékszemü Munkaval hentergek egy faradt sezlonon a tükörbolt egy titkos helységében.
Most ébredtünk fel. A legszebb éjszakak hajnalban szallnak le. Legalabb most tudja hogy hivjak. Ugyis kiderült volna elöbb-utobb. Munka ravett hogy kezdjük hatulrol.
Tekintsük ugy hogy ez a hétvége az utolso talalkozas, és a jövö szombat, amikor majd ismét talalkozunk, az utolsoelötti lesz. Azontul hogy a szombatba is gondolkodas nélkül beleegyeztem megértettem hogy Munka hétközben nem ér ra mert a Harminckettesek terén egy boltban dolgozik ahonnan nem hianyozhat mert korabban hosszuideig munkanélküli volt.
Természetesen elmeséltem neki hogy mi történt a Rokusban !
Hogy miröl beszéltünk. Mit mondott maga. Mit mondtam én.
Munka arra unszol hogy faggassam még : mi az amivel csalodast okoztam.
Ebbe is belegyeztem. Tehat most ujra kérdezem hogy az nemtetszett maganak hogy ellentmondtam Forgacs Evanak
abban hogy ‘altalaban az értelmiség’ aldozata lenne
a nemzeti-szocializmusnak ? Irtam hogy csak felerösitettem egy radiot hogy necsak az övét lehessen hallanni.
Miért ne tehettem volna meg ezt ?
Vagy az, hogy mint egy hülye (‘’annyira mégse tegye magát hülyének’’) nem latom miröl elmélkedik Forgacs Eva ? Pontosan latom. Engem az érdekel hogy ezt minek az érdekében teszi,
mire szerszam az amiröl elmélkedik.
Mélto-e és pertinens-e viszonyt teremteni a nipp stb. és a nemzeti-szocializmus között ?
Ezt, mint egy tollatvesztett papagaj, különbözö formaban, többször elismételtem. Es ugy tünik hogy maga foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz amit mondok, söt mintha minden erejével ellenallna annak hogy véleményt valtoztassak.
Ez nem igaz. Nem ragaszkodom ! – mondta maga.
De nem is mond ellent nekem. Csak szidalmaz. – mondtam én. ‘Nem ragaszkodik,’ de azért ha nincs mit mondania még nem kell hallgatnia ! Ez az ?
Legalabbis ennek a szagat érzem az orromban !
Ugy mint ahogy mindketten éreztük a tömjén illatat a gyontatoszékben.
Ime ! Az ember halando. – mondta maga.
Azért vannak kivételek. – mondtam én.
Munka azt sugallja hogy maga azért csalt engem a Rokusba
mert titokban akart jelenlenni azon a temetési szertartason.
Igaz ez ? Mert holtbiztos akart lenni abban hogy az a személy, akitöl ott orgonaval és tömjénnel vettek bucsut,
valoban meghalt-e ?
Vigyazat ! Mi is van kiirva a temetökapukra, bébi ?
Nem ismerem aki itt bucsuztatnak. – mondta maga. Csak azt tudom hogy egy meteor ütötte agyon. A kis szobor, amit a koporsojara tettek, hosszu ruhaban, egy bottal és a meteorral, abrazolja.
Ha hosszu ruhaban volt, meg egy bottal, akkor az csak egy temetöcsösz lehetett.- mondtam én.
(Lathatja hogy én is instrumentalizalom a szavaimat.
Na, ennek nincs értelme ! -mondta maga.
It sounds good. . .:) – mondtam én. Azért hasznalom feljebb ‘’orromban’’, hogy a tömjénröl is szo eshessen.
Föleg ugy hogy egy templomban és nem egy backroom-ban voltunk.
Most csak ott lehetünk ahol vagyunk, a backroom-ok és a templomok nyitvatartasi ideje nem esik egybe ! – mondta maga. Megfeledkezik a hajnali miséröl. – mondtam én. )
Vagy attol keseredett el hogy az irtam hogy Le az antifasizmussal ?
@majus13: Bocs, de elaludtam az első mondatán az unalomtól.
Kicsit jobb szövegekhez vagyok szokva, ezért nem eröltettem a további olvasást.
Az áradatot folytassa csa nyugodtan, s az sem baj, ha nekem címezi.
A Le Pen-i Franciaországban és Jobbikos Magyarországon sokan örömmel olvassák majd soroait.
Én nem tartozom közübik.
@IPARTERVES:
Oh ! 😀
Ugy latom egyidöben ébredtünk.
Tehat maganal is 10 orakor, a léhak hajnalan, kukorékol a kakas ! !
Azt végtelenül sajnalom hogy elaludt az elsö mondatomon.
Biztositom hogy nekem, a bübajos Munka tavollétében,
az éjszaka inkabb az almatlansag mint a nyugalom szinonimaja.
Azt maris köszönöm hogy emlékeztet arra a vastapsra amelyet
Marine vasarnap este kapott.
En ugyan nem vagyok valaszto mert még életemben nem szavaztam. De minderre készségesen visszatérhetek.
Föleg ugy ha megengedi hogy az anti-antifasizmus
(az anti-antifasizmus)
kétségtelenül brillians istennöje Elisabeth Lévy sorait idézzem majd ! 😀
Mi Munkaval vasarnap este, ahelyett hogy a Földgolyot, egymast öleltük at.
Ez mozdulat gyengéd és reményteli volt és mindketten az utolsoelötti talalkozasra gondoltunk.
Azt maris elismerem hogy ez a érzelem, ez ölelés, semmiben sem hasonlitott A Xenofilia, vagy a Xenofiliaban szenvedök,
AZ EMBERT,
söt a Földkerekséget, atölelö, erkölcsökkel-teli mozdulatara.
Nem hasonlitHAtott. Mert az utannozhatatlan.
Holnap.
@majus13: Ismét téved: én általában már fél hét magasságában felkelek – olykor kutyasétáltatás 7 és 8 között.
Ha sajnálja, tegyen ellenne.
Egyébként “személyeskedő és színvonaltalan” párbeszédünk megint jelentősen rontotta a tranzit magas színvonalú és pezsgő vitákkal teli szent helyét.
Szégyellem magam emiatt!
@IPARTERVES:
Talan nem a biologiai evolucio szotlan, de legalabbis szükszavu, diadalanak bizonyitékaként, de immar Nipp Ignacként irok maganak.
Ha most arra kérem hogy ezentul tartsa titokban hogy valaha, bevallom jogtalanul, egy végtelenül kedves és okos osztalytarsam, Szabolcsi Judit, nevét hasznaltam az csakis Munka miatt van. Amikor péntek koraéjszaka, egy vonatra varva a Keleti-palyaudvar egyik peronjan megismerkedtünk, -hogy aztan a reggel, Miskolc helyett és ruhatlanul, a tükörboltban érjen bennünket, – mint mar korabban annyiszor – elhataroztam hogy ezuttal nem hazudozgatok. A csaladnevemet talan nem mondtam, de a reggeli közben az kiderült hogy Ignacnak hivnak. Es ez igy van jol ! Munkanak, akitöl nem lehet, mert nem is tudok és nem is akarok
– még gondolatban sem, – megvalni,
az i-gaz-sa-got kell mondanom.
Ezuttal magahoz is öszinte leszek amikor azt irom hogy maga
mar megint szervezkedik !
Most két lehetösége van, azaz valaszthat.
Az elsö.
Szemrehanyast akar ?
Maga szevezkedik mert elintézte a hajadonoknal hogy ez az iras,
a legfelsö emeleten, pontosan most ! -nem egy hete ! és nem két hét mulva ! hanem pontosan ma ! – jelenjen meg ! ! ! !
Azért mert nagyon jol tudta hogy most kell valaszolnom arra hogy miért irtam azt hogy le az antifasizmussal ? Es ez az iras azért van most itt hogy engem megakadalyozzon abban hogy valaszoljak ?
A masodik.
Köszönetet akar ?
Iparterves ! Mi nagyon régota ismerjük egymas. Azzal kapcsolatban soha nem voltak kétségeim hogy minden nézeteltérés ellennére maga joindulatu, intelligens, tajékozott azaz nem szittya.
Nagyon köszönöm hogy megkimél attol hogy erre a bonyolult kédésre hogy miért irtam hogy azt le az antifazizmussal valaszolnom kelljen. Egy esetleges valaszom minden eleme olvashato ebben a fennti irasban. Azzal a kiegészitéssel hogy én ezt igy soha, de soha nem tudtam volna ilyen jol leirni ! Köszönöm a baratsagat amit remélem öszintén viszonozhatok egyszer.
@Nipp Ignac: Szabolcsi, szükségesnek tartja azt, hogy mindig más néven szóljon hozzá?
Így izgalmasabbnak, mozgalmasabbnak látszik a felület?
A választási lehetőségeimet nem maga szabja meg.
Ez éppen anyira igaz, mint hogy “mi ismerjük egymást”.
Viszont nem vagyok szitty ( még emil sem ).
Maga meg nem Strasznov, ugye?
@IPARTERVES:
Igen, mas névem, de végre a sajat nevemen, irok most. Es igen, eddig masnéven irtam, de arra mindig vigyaztam hogy ne mas nevében hanem a sajat nevemben irjak. Eddig mas néven de a sajat nevemben, tehat. Ennek vetett véget, egyszer és mindenkorra, a multheti talakozas Munkaval. Mindenkinek lehetnek fordulopontok az életében ! Még azoknak is akik sajat nevükön irnak ugy, hogy, és ezt néha maguk sem veszik észre, masok gondolatait vagy véleményét szajkozzak. Elsösorban persze ‘véleményét’ és nem ‘gondolatait’. Söt lehetöleg egy olyan véleményt amelyet a környezetükbenlévök nagy szamban osztanak. Ez a ‘ nagy szamban’ nekem taszito. Tudom hogy a ‘szüzek korusaban’ halasabb énekelni mint az ‘örülési jelenetet’ tancolni. Halasabb, de talan nem kellemesebb. Es nem is gazdagitobb. Ez természetesen nem jelenti azt hogy akik a sajatnevükben irnak azok nem tévedhetnek. Korantsem. De ha tévednek legalabb a sajat tévedésükböl okulhatnak. Ez kétségtelen elöny azokkal szemben akik ugyan a sajatnevükön de mintha mégis mas nevében irnanak.
@Nipp Ignac: Magának pont annyira az a neve, hogy Nipp Ignác, mint nekem, hogy Csernus Tibor.
Engem nem zavar az álneveskedés, a vélemény érdekel, az írás maga.
Jó dolog, hogy a Munkával találkozott.
S benne Kassákkal is?
Ez mar tegnap este kellet volna, de faradt voltam.
@IPARTERVES:
Maga az aludttej almarol almodik. En nem latok izgalmas(abbnak,) mozgalmas(abbnak) a ‘felületet’.
Mi itt a Tranzit-building, egy szigetböl felhökarcolova mutalt épület, mélygarazsat épitjük. Mar a minusz negyvenedik emeletnél tartunk. Maga, mint örökös brigadvezetö, rövid és hatarozott szavakkal iranyitja a segédmunkast felügyelve arra hogy a munkalatok a tervek szerint haladjanak. Bizonyos emeletek magasak, akar egy teherautot is befogadhatnak, mig masokban csak egy playmobil parkolhat, jollehet a teherauto és playmobil térfogatanak különbsége nincs feltétlenül egyenes aranyban azok gazdasagi értékével, hasznossagaval vagy hasznalhatosagaval.
Fennt, az épületben, a liftek megallasnélkül közlekednek. Ettöl ugyan mindenki még nem jut majd fel a legmagasabb emeletekre. Sokan a földszinten maradnak. Sokan ? A földszint tele van ezekkel. Az emeleteket nem szamokkal hanem nevekkel jelzik. Identitas-emelet, Allami-segitség-emelet, Homofobia-emelet, Fasizmus-emelet söt Antifasizmus-emelet, Xenofobia-emelet, Jövökutato-emelet. Ingyenmütargy-emelet. Katalizator-emelet. Emberijogok-emelet, Rasszizmus és antirasszizmus-emelet. Es sok mas emelet. Ahogy a mélygarazs a Föld gyomraba tart ugy a Tranzit-building folyamatosan az ég felé tör (L’élan vers le pire) és felsö-harmada mar egy ideje eltünt a kefirszinü felhök tejfölében. Ezek a felhök takarjak a building dolgozoinak szeme elöl a Harminckettesek-terét is. Azontul hogy Munka is itt dolgozik, ez a tér tünik fel egy évtizedekkel-ezelötti és ködbe-öltözött december 3-an ‘A harkai sorompo’ elsö lapjain is. Itt varakozik az alkonyatra, a féltucatnyi teherautot körülvevö tömegben, a szorongva-indulasrakész Elek-csalad. David és Emma, a négyéves Dora és batyja Fabian és nem sejtik még hogy itt latjak egymast utoljara együtt és azt nem tudjak hogy a varakozas közben a kislany nyomtalanul eltünik majd. Nyolcév multaval, és a véglegeltüntnek-hitt Dora emlékével a szivében, tavozik tragikusan és örökre Emma hogy Fabian, sokkal késöbb, most mar mas néven, egy masik kontinensen, egy orszag katonajaként, kövesse öt. David egy végzetes hajotörés utolso pillanataiban gondol majd Dorara aki harmincnégyévesen, a nevelöszülökböl nagyszülökké lettek örömére is, egy egészséges gyermeknek ad majd életet aki azota is a Munka nevet viseli.
Van egy kibaszott kurva hiba !
. . . Ezek a felhök takarjak a building dolgozoinak szeme elöl a Harminckettesek-terét is. Azontul hogy Munka is itt dolgozik, ez a tér tünik fel egy évtizedekkel-ezelötti és ködbe-öltözött december 3-an ‘A harkai sorompo’ elsö lapjain is. Itt varakozik az alkonyatra, a féltucatnyi teherautot körülvevö tömegben, a szorongva-indulasrakész Elek-csalad. David és Emma, a négyéves Dora és batyja Fabian és nem sejtik még hogy itt latjak egymast utoljara együtt és azt Sem tudjak hogy a varakozas közben a kislany nyomtalanul eltünik majd. Nyolcév multaval, és a véglegeltüntnek-hitt Dora emlékével a szivében, tavozik tragikusan és örökre Emma hogy Fabian, sokkal késöbb, most mar mas néven, egy masik kontinensen, egy orszag katonajaként, kövesse öt. David egy végzetes hajotörés utolso pillanataiban gondol majd Dorara aki harmincnégyévesen, a nevelöszülökböl nagyszülökké lettek örömére is, egy egészséges gyermeknek ad majd életet aki azota is a Munka nevet viseli.
@IPARTERVES:
Es ha akarja tudni megalapitottam a Nippek az antifasisztak fasizmusa ellenes ligajat ! Engem az alelnöki funkciojara jelöltek amit azonnal elfogadtam. Az elnök, egy ‘Busulo juhasz’, aki miutan résztvett az alapitoülésen, visszaült a tvre miutan székfoglalo-beszédben elmondta hogy valaha egy Keravillban vették, amelyröl, ugy tudja, hogy késöbb a Biszexualis Aruk Boltja, majd egy Kismama turkalo lett. Szeptemberben lesz ötvenegy éve hogy félszemmel figyel egy lefüggönyzött ablakot az Izabella utca paratlan oldalan és nagyon légedett az életével.
A Liga mar az elsö ülésen elhatarolta magat a ‘Front de Libération des Nains de Jardin’ nevü évtizedek ota müködö szervezettöl.
http://fr.wikipedia.org/wiki/Front_de_libération_des_nains_de_jardin
Jolehet ezek többszaz kertitörpét kiszabaditottak a kerti fogsagbol de elsösorban a rendörség bosszantasara jöttek létre. Azt hogy egy nyolcnap-felfüggesztett itélet utan a front elnöke a ‘politikai fogoly ‘statuszat követelte a targyalason azért tulzasnak talaltam.
A magyar nippeknek nem szabadsagra hanem nyugalomra van szükségük.
Akkor nyugodjon le, ha van belső nyugodalma, akkor örök nyugalma lészen.
@IPARTERVES:
Ime a playmobil bol dinky-toys lett. 😀
Iparterves, most csak köztünk, ez az utolso mondata has been.
Egyaltalan nincs szükségem belsö nyugalomra.
Nincs visszataszitobb mint ‘a belsö nyugalom’.
(De azt megértem hogy a nippek, akik évtizedek ota megszakitas nélkül a munka frontjan vannak, nyugalmat akarnak és nem kivanjak hallgatni Forgacs Eva, a rossz hianyaban csak középszerü, kantalasat.)
Maganak meg nem irhatok mast mit amit egyszer mar, régen, irtam:
ne féljen a buboréktol !
@IPARTERVES:
Hogy kapcsolatunk – amelyet ‘Bogancs’ és ‘Csizmas kandur’, egymast-tamogato tehat közvetlen szomszédsaga egy könyvespolcon akar szimbolizalhatna is – elmélyüljön . . .
Fellelkesülve a francia nyelvhez valo affinitasatol, veszem a batorsagot hogy néhany könyvet a szives figyelmébe ajanljak.
(A sorrend ad hoc : tehat nem fontossagi,
tartalom ismeretében a cimek forditasa tölem.)
Elisabeth Lévy, La gauche contre le réel,
A baloldal harca a valosag ellen. (Fayard, 2012.)
Aymeric Taillefer, Droit de l’hommisme : une névrose religieuse, Az emberijogokizmus : egy neurozisba fordult bigottsag elemzése (ed. Godefroy de Bouillon, 2013.)
M. Maffessoli – H. Strohl, Les nouveaux bien-pensants,
A neo-joindulatuak, (Les Editions du Moment, 2013.)
Alain Finkielkraut, L’identité malheureuse, Az üldözött identitas, (ed. Stock, 2013).
Richard Millet, De l’antiracisme comme terreur littéraire,
Az antirasszizmus mint verbalis terrorizmus,
(ed. Pierre-Guillaume de Roux, 2012)
Alain de Benoist, Les démons du bien, A joindulat ördögei
(ed. Pierre-Guillaume de Roux, 2014)
Gilles-William Goldnadel,
Réflexions sur la question blanche : Du racisme blanc
au racisme anti-blanc
Gondolatok a ‘fehér kérdésröl’ : a fehérek rasszizmusatol a fehérek-elleni rasszizmusig (ed. J.-C. Gawsevitch, 2011.)
Eric Zemmour, Le bucher des vaniteux 1-2. A hiusag maglyaja
(ed. Albin Michel, 2013.)
Paul-François Paoli, Pour en finir avec l’idéologie antiraciste, Leszamolas az antirasszizmus ideologiajaval.
(ed. François Bourin 2012.)
Alexandre Del Valle, Le complexe occidental – Petit traité de déculpabilisation,
A Nyugat komplexusa, Kiskaté a büntudat ellen.
(ed. Toucan, 2014.)
Shmuel Trigano, Les frontières d’Auschwitz, Auschwitz mesgyéi, (ed. Biblio, 2005.)
Ha valamelyiket szimpatikusnak talalja leirhatom, néhany szoban,
hogy miröl fog olvasni majd.
—————-
Miközben ezt irom hallom a radioban hogy Bruxelles-nek folytatasa van !
Tökéletes ! ! ! ! ! Tökéletes ! ! ! !
Ki az az örült barom aki masra gondolt volna ! !
Tehat, iparterves, Marine Le Pen, és a többiek, sajnos csak épiphénomène.
Egyenlörte csak egy, demokratikus, valasz arra,
ami többekközött, szaz mas között, Belgiumban történt.
A fasizmus valoban az ajtonk elött all !
Es ha ez igy van abban az un. antifasizmus,
egy, a baloldal-keverte, ideologikus moslék,
nagyban bünös.
Gondolkodjon ! ! !
@Nipp Ignac: A baloldal bűne MLP.
Igen, és általában kik is mondják ezt?
A jobboldaliak, meg maguk a szélsőjobbosok.
“Mi csak reakció vagyunk…”
Tényleg azok – reakciósak.
( Franciául továbbra sem tudok….)
@IPARTERVES:
Most csak röviden irok mert nincs idöm.
Amikor Brüsszelröl beszélek természetesen a
Zsidomuzeumrol van szo. Elfogtak a gyilkost.
Es arrol hogy KI a gyilkos.
Amikor erre, és mas szaz és szaz, kisebb, kevésbé latvanyosabb, ‘eseményre’, tényre a nemzetek valaszolnak majd akkor MLP
a tv elött ülve ragyujt egy cigarettara.
Az ö szava mar nem fog szamitani, senki nem fog ra hallgatni.
A reakcio.
Maga ne ragadjon bele az 50-es évek magyar “reakcios” terminologiajaba.
A reakcio az reagalas valamire.
olvassa el :
Yvan Rioufol : De l’urgence d’être réactionnaire
A reakcio sürgösségéröl, (Presse Univesitaire de France, 2012.)
@Nipp Ignac: Úgy látszik, nem ismeri a magyar szélsőjobb terminológiáját.
Baj, de a magyar nácik nem franciául beszélnek….
@IPARTERVES:
Valoban nem ismerem.
A maga szavaival : (Most) CSAK OTT LEHETÜNK AHOL VAGYUNK,
(a backroom-ok és a templomok
nyitvatartasi ideje nem esik egybe ! – mondta maga.) 😀
A maga ‘reakcioja’ (a reakciosok) azt feltételezi
hogy a történelem törvényszerüen és visszavonhatalanul akcioban van és a ‘jo’, egy mindeki szamara kivanatos jövö felé haladna.
(Ezt azért nem gondolhatta komolyan.)
De vannak akik azt mondjak
hogy ez a ‘jo’,
ez a feltételezetten ‘jobb jövö’,
nekem, a csaladomnak,
annak a nemzetnek, kulturanak, civilizacionak
amelynek én egy folyamatosan osztodo sejtje vagyok,
ugy gondolom, hogy mindez nem kivanatos.
(Föleg még ha azt is hallja hogy ‘neked ez azért nem jo mert fasiszta vagy’.)
(Pontosan erröl a jelenségröl irnak ezek :
Alain Finkielkraut, Az üldözött identitas.
Richard Millet, Az antirasszizmus mint verbalis terrorizmus.
Paul-François Paoli, Leszamolas az antirasszizmus ideologiajaval.)
Tehat a ‘reakcio’, ‘reakciosok’ hatarozott politikai, történelmi kontextus nélkül üres koncept marad.
En aki valoszinüleg csak felületesen ismerem az utolso 60 év Mo. történelmét ugy gondolom hogy 56-on kivül a valodi reakciosok
a 70-es (?) években jelentek meg és azok voltak akik azt mondtak
hogy bébi, holnaptol paradicsomot fogunk termeszteni és eladjuk
a piacon mert ez a lakas kicsi nekünk, stb.
Vagy azok a zsidok akik a 80-as években tartottak a tel-aviv-i stadionban a tablat : “Erdély magyar”.
Cafoljon meg !
@Nipp Ignac: Nem én feltételem, én semmit sem feltételezek, hol vagyok én attól?
Én a magyar szélsőjobboldal bizonyos megnyilatkozásaira “támaszkodok”.
A “cáfoljon meg!” szintén ezeknek a körében divatos.
Bedobnak valami ótvar hazugságot, majd idvezült mosollyal közlik, amit Ön.
Nem lehet megcáfolni őket – Ön sem -, mert a Végső Igazság tudói.
@IPARTERVES:
Amit ir az out of context.
Azt azért nem rohatja fel nekem hogy azt irom
hogy ‘cafoljon meg’. 😀
Ezt altalaban a ‘reakcio’-val kapcsolatban irom.
Azt is irhattam volna : ‘de lehet hogy tévedek’.
Vagy irjam ezt : ‘Nyilvan tévedek.’ ?
Maga végsösoron parhuzamot akar vonni
a magyar szélsojobboldal és MLP között.
Erre okot lat.
En nem mondhatom hogy mindkét oldalt ismerem.
De maga talan igen.
Nem utasitom vissza azt hogy maga parhuzamot von !
De mik ezek az okok ?
Mi ennek a pârhuzamnak a lényege ?
@IPARTERVES:
Nézze csak iparterves mint mondanak itt ezek a zsidok :
http://www.liguedefensejuive.com/le-tueur-de-bruxelles-ne-serait-pas-membre-du-front-national-2014-06-01.html
A brüsszeli gyilkos nem a Front National tagja
A Zsido Védelmi Liga idöröl-idöre közzéteszi honlapjan azokat az antiszemitakat akik Front National-ban vagy mas, jobboldali vagy balodali, politikai partokban, ténykednek.
Egy hét ota minden média azzal a fasiszta veszéllyel faraszt bennünket amelyet a Front National jelent azaltal hogy becstelen modon összeköti az FN szavazatszamanak emelkedését és a toulouse-i gyilkossagot.
Sajnalhatjak, de nem egy börfejü skinhead ölt.
A franciak, és köztük az izraelita vallasuak, tudjak hogy a veszélyt az iszlam -fundamentalistak jelentik.
Erröl a tényröl meggyözödni elég ugy ha a 15 év ota történt gyilkossagok elkövetöinek identitasat ismerjük.
Csakis egy szigoru igazsagügyi valasz (a francia allampolgarsag megvonasa, a halalbüntetés hianyaban 50 év börtön) és az alapos hirszerzés képes gatat szabni az iszlamista veszélynek.
Sem az UMP, sem a Szocialista Part nem kivan ehhez hasonlo és immar szükségessé valt intézkedéseket bevezetni. Ez az egyik oka annak hogy a franciak, akiknek elegük van bünesetekböl, a Front National felé fordulnak majd.
Meg kell jegyeznünk hogy mindazok akik a Szocialista Partban és az UMP-ben a Front National-t fasiszta partnak minösitik soha nem kérték annak betiltasat.
A francia zsidok nem hagyjak magukat a Szocialista Part altal instrumentalizalni akik azt akarjak elhitetni hogy az antiszemita veszélyt a elsösorban szélsöjobboldal jelenti
pedig az elsösorban a iszlam fundamentalistak
és a szélsöbaloldal oldalan van.
Szandékosan egy kicsit magyartalan hogy hü maradjon a szöveghez.
‘azzal a fasiszta veszéllyel faraszt bennünket’ – ez szoszerinti forditas.
‘fordulnak majd’ (tourneront) ez a szo, igy, jövöidöben a szövegben.
UMP (Sarkozy partja)
Na, most mondja meg . . .
Mit gondoljak vajon én amikor az irom
hogy le az antifasizmussal ?
Irtam maganak tegnap hogy a fasizmus
az ajtonk elött van de, maga és Forgacs Eva, a Mokus örs,
egy masik ajto mögött varja öket egy dugospuskaval, bébi.
A szöveg datuma jun.1. (tegnap)
Na most mondja meg . .
Azt nem is mondom hogy MPL élettarsa zsido, de ezt maga ugy is tudja . .
@IPARTERVES:
Az elsö mondat helyesen:
Egy hét ota minden média azzal a fasiszta veszéllyel faraszt bennünket amelyet a Front National jelent azaltal hogy becstelen modon összeköti az FN szavazatszamanak emelkedését és a BRÜSSZELI gyilkossagot.
Még mindig a Toulouse-nal tartok, latja.
Talan azért mert ott gyerekeket végzett ki az arab ?
@Nipp Ignac: talán?
Nem látok a maga fejébe.
Ennek örülök, mert az a káosz kikészítene.
@IPARTERVES:
Maga szereti eltériteni a repülögépeket. . . .:D
A kaosz nem az én fejemben van.
Toulouse zal kapcsolatban a magyarazat itt van:
http://www.liguedefensejuive.com/le-tueur-de-bruxelles-ne-serait-pas-membre-du-front-national-2014-06-01.html
Aztan menjen le a kommentekig.
Ez a masodik komment :
yudon neetano 1 juin 2014 at 14 h 07 min
“Il ya une erreur dans la deuxième phrase, il s’agit de la tuerie de Bruxelles, non de celle de Toulouse. stb. . .”
Magyarul:
“Egy hiba van a masodik mondatban, a brüsszeli gyilkossagrol
és nem a toulouse-irol beszélünk. stb. . .- irja ‘yudon neetano’
En a szöveget a LDJ-Newsletters altal kaptam
de nem egy linkben hanem emailben.
Abban Toulouse-volt.
Elolvastam és a forditast elküldtem maganak.
Az emailt eldobtam.
Aztan megnéztem szöveget amit küldtem a Tranzitra.
Toulouse !!! Hülye vagyok ?
Felmentem a LDJ oldalara. Brüsszel ! ! !
Tényleg hülye vagyok !
Megirom a masodikat maganak.
Brüsszel és nem Toulouse ! !
Aztan elolvasom a LDJ kommenteket lejjebb és latom :
Ha klikk a linkre, lathatja.
“Egy hiba van a masodik mondatban a brüsszeli gyilkossagrol
és nem a toulouse-irol beszélünk. stb. . – irja ‘yudon neetano’
Tehat nem vagyok hülye.
(Csak hülyének tetem magam-irta maga néhany napja.)
De ez egy jelentéktelen dolog !
Ami érdekesebb az az hogy maga 10 nap ota
egyetlen egy esetben sem cafolt meg engem ! ! ! !
Maga arra késztet hogy azt higgyem
hogy meztelen a kiraly, bébi ! ! ! !
Vagy hogy mindaz amit irhatna, (föleg szidalmak !),
azok a tartalmatlan baloldali moral
Potemkin-falujanak megfakult diszletei.
Maga, mint Mozes a tablakkal a kezében, szakadatlanul
rendre utasit.
Ez önmagaban nem zavarna ha mondana valamit, barmit is,
ami a lényeget érintené.
(Közben én x esetben elküldhettem volna, de ha azzal
foglalkozom hogy maga figyelmetlenül olvas !
vagy rosszindulatuan valaszol !,
azontul hogy teatralisan sértödékeny !,
akkor mindez félbeszakad és nem szolgal semmire.
Most is a kaoszrol ir, ami az én fejemben lenne, és nem
a lényegröl.
A sajat lényegéröl, amit maga tart lényegnek.:D
Kényszeritse ram a sajat ‘lényegét’,
ahelyett
hogy ‘a nevetséges’ ringatozo falovan lovagolna, bébi ! !
Nembaj ha
az antifasizmus baloldali hetivasaranak vattacukrarol ir !
Csak tartalmas legyen.
@Nipp Ignac: 10 nap alatt egyszer sem cáfoltam – írja.
Érdekes meglátás, olyan, amilyet itthon a (szélső)jobbosok szoktak előadni ( már leírtam a konstrukciót ).
@IPARTERVES:
Ez megint egy out of context.
Miért fontos az itt, a mélygarazsban, hogy miként beszél
a magyar jobboldal ?
Ne haritsa rajuk azt hogy maganak gipszben van a keze.
Ha azt mondjak ‘cafoljon meg’ ebben én egy pozitiv jelet latok.
Ha azt mondanak ‘ez igy van és ez cafolhatatlan’ az mas lenne.
Cafolja meg öket !!!
Dialogus nélkül azért elég nehéz . .
Amit én irok azt azért irom mert összevetettem, gondolkodtam,
olvastam, stb.
Ez nem jelenti azt hogy mindenben igazam van.
(Semmiben sincs igaza ! ! ! ! :D:D)
F.E. ‘altalaban’ az értelmiség + nemzeti szocializmus stb. . .
Erröl ne kezdjünk el semmit, van még egy köteg példam. Stop.
Elolvastam minden irasat ujra.
(Altalaban mindent megtanulok kivülröl amit ir.)
Csak inzultal, megvet,
és azt mondja hülye vagyok + aljasan hülye.
(Azt irtam ez megnyugtato, és ez azt jelentette
hogy ettöl MAGA nyugodhatott meg, bébi, nem én. 😀 )
Ezek azért nem tartalmas kritikak arra amit irtam. . .
Azt megértem hogy meglepö azt olvasni itt hogy
le az antifasizmussal.
De ha ezt gondolom ?
Miért ne irnam le ?
Azt hogy leirom az azt jelenti
hogy azt hiszem hogy nincs fasizmus.
Ha erre a valasz az az hogy ‘aljas’ vagyok
az azt jelenti hogy antifasizmus van.
Ez az ‘aljas’ szo specifikusan erre utal.
—
Még küldök két lecsot, de ahhoz le kell forditanom egy
rövid szöveget.
@IPARTERVES:
Legyen egy kicsit konstruktiv, bébi.
Itt
tranzit.blog.hu/2014/05/27/a_fasizmus_egy_hangos_szo_de_nem_er_kivulrol_bekiabalni_interju_a_whw_csoporttal_es_az_alertaval
megjelenik egy kép.
“Foreigners, please don’t leave us alone with the Danes!”
Itt
luette.free.fr/spip/spip.php?article214
ez a szöveg :
Guy Debord et l’immigration.
Mondja meg a hajadonoknak vessék össze a képet
és Debord szövegét.
Lassak a képet Debord szövegének tükrében vagy forditva,
vagy együtt, vagy mit tudom én.
Es irjak is le.
Ehhez le kell majd halkitani az “Akacos ut” -at
de késöbb majd lehet ujra . .
@IPARTERVES:
Majd holnap küldöm a masikat.
@IPARTERVES:
Tegnapi olvasmany.
http://www.lefigaro.fr/vox/monde/2014/06/03/31002-20140603ARTFIG00340-goldnadel-les-4-verites-du-djihadisme-francais.php?pagination=2
G.-W. Goldnadel, (iro, ügyvéd, publicista, a France-Israël elnöke, Lawyer without Borders alapitoja, stb.)
a FigaroVox-on ir arrol hogy mi a konkrét teendö,
most, Brüsszel utan.
Ezt négy pontban foglalja össze (aminek a részletei most masodlagosak).
De a szöveg végén a politiquement correcte intellektualis-szféra,
mint az amivel a legnehezebb megküzdeni, is szoba kerül :
. . .”Kétségtelenül ez a harc a legkellemetlenebb és a legnehezebb.
Mar a tényekre valo ramutatas puszta ténye is azonnal az értelmiség- és a jolneveltség-rendörség
éber és rögtön a satant emlegetö cerberusainak itéletét és tiltakozasat valtja ki.
Azokrol beszélek akik, miközben a fasizmus ellenni harc megtestesitöiként latjak magukat – a valodi veszéllyel valo szembenézés helyett a könnyedséget valasztva- a mult fantomjai nyomaba eredtek, ahelyett hogy szembenéznének azzal a fasizmussal amelynek kezéröl most folyik a vér.
Ez az a négy igazsag amit, AZ ERTELMISEG TERRORJA MIATT, ugyanolyan nehéz leirni mint olvasni mint ahogy nehéz,
akar altalaban is, kifejezni és felfogni.
Nehéz, mint azok az idök amikor a terror leheletét a tarkonkon érezzük.
———
(A 30 éve tarto értelmiségi-terrorizmus az öldöklö terrorizmus leghüségesebb és leghatékonyabb utitarsa lenne ? – kérdezi a nagybetüs szöveg.)
@IPARTERVES:
Latja mar elhagytuk az ötvenedik garazst !
A haverom azt irja nekem hogy magat ez az egész nem érdekli
és csak azt akarja hogy én folytassam akar brutalitassal is.
Ezért ir maga egy vagy két sort ? Igaz ez ?
Ha igy lenne akkor azonnal le kell forditanom
Millet szövegét, bébi ! ! !
“ELOGE LITTERAIRE D’ANDERS BREIVIK” (ed.PGLR, 2012)
ANDERS BREIVIK IRODALMI MAGASZTALASA
Csak 16 oldal, tehat azért nem egy regény.
(Ahogy ‘Le livre blanc’ sem az, mert csak 20 rövid oldal, tehat amikor Muskovics, kétszer is azt a szot hasznalja a ‘regény’ szot
a szövegében az azt sejteti hogy nem olvasta amiröl ir
csak azt tudja rola, a netröl,
hogy a homophobie a centrum. Bébikém . .)
Igaza van Forgacs Evanak amikor a restségröl ir !
Na, most mi legyen ?
@IPARTERVES:
Tessék, itt van maganak még egy Goldnadel szöveg.
Csak a cimet merem ide irni, mert a szövegben
nem mezitlab tapos az antifasiszta baloldalon hanem,
mint mindig, csizmaban.
Annyira azért tud franciaul hogy megértse !
Misère de l’antifascisme de pacotille
A silanyaru-antifasizmus nyomora
http://www.valeursactuelles.com/politique/misère-lantifascisme-pacotille
@Nipp Ignac: Bizonyára kilószámra dönthetné ide a különböző iromnyok címeit.
Ez azonban nem fogja megváltoztatni a véleményemet – elképzelhetően másokét sem – a fasizmusról.
Nincs ellenemre, hgy megismertesse velem, milyen mizerábilisak voltak az antifasiszták, de ha lehet, a makikat mégse keverje össze a Vichy kormány oldalán állókkal!
@Nipp Ignac: Ismét ki kell ábrándítanom: a konstruktivitás messze áll tőlem.
Ilyesmit kérni az (én)ismeretem teljes hiányára vall.
@IPARTERVES:
Ismét out of context, Iparterves.
Itt az antifasizmusrol van szo és Forgacs Eva irasa kapcsan.
aki a nemzeti-szocializmust, a fasizmust, stb. -Greenberg re is hivatkozva- méltatlanul a giccs elleni harcra hasznalja.
Es mindezt az antifasizmus nevében teszi.
Söt egy olyan kontextusba is kapcsolodik amit irt amelyben ez a mondat is elhangzik :
” . . . Például számos helyen a koncentrációs táborokhoz hasonló telepeket építenek illegális bevándorlóknak vagy politikai foglyoknak, de senki nem gondol azonnal a fasizmusra, ahogy a józanészbe burkolt homofóbia vagy rasszizmus esetében sem. Elsősorban Nyugat-Európában egyre inkább normálisnak tekintik ezeket, és nem látják a párhuzamot a 30-as évek közkeletű antiszemitizmusával. . . .”
Képzelje iparterves én sem latom a parhuzamot, bm !
Parhuzamot latni ebben az esetben csakis zokogva és az antifasizmustol paras szemüveg mögül lehet !
Nyilvan fasiszta lehetek. De legalabbis nem antifasiszta.
Söt felhaboritonak talalom hogy valaki parhuzamot von e két jelenség között. Azontul hogy azt javaslom neki hogy keressen egy helyet egy idegklinikan. Beleértve ebbe azt is aki ezt -ahelyett hogy elgondolkodott volna ezen a mondaton-, bar nem kétlem hogy johiszemüen és joindulatuan de leirta.
Leirta mert,
‘We just wanna make a world dance,
Forget about the Priiiiice Taaaag’
Ha egyetlen sort ir, folytatom.
Segitsek ?
Mi történik egy tojassal ha leejtjük egy parking betonjara ?
Allitom hogy ezt nem tudja !
@IPARTERVES:
Természetesen a mondatot amit idézek
nem irom !! Forgacs Eva rovasara !!!
Csak azt irom hogy ebben a kontextusban van most. Pont.
@Nipp Ignac: Greenbergre való hivatkozás nem méltatlan – olvassa el az idézett írást.
De talán még Horkheimer-Adornot is…ha Ön olvas ilyesmiket…
Az, hogy Ön látja a párhuzamot a KZ és a mostani táborok között, elfogadható és elfogadhatatlan.
Elfogadható, mert a tábor és az elkülönítés közös bennük, elfogadhatatlan, mert a KZ specifikumát ( iparosított, előre elhatározott népírtás ) feloldja benne.
Nem akarom hiába magyarázni a különbséget, nálam sokkal egyértelműbben, szilárdabb szellemiséggel és megalapozottabban megtették azt mások.
Ha nem érti meg ezt, akkor úgysem érti, úgysem akarja megérteni az egészet.
Ha azzal jönne elő, hogy én nem értem a szenvedéseket, amelyeke ezek a mai táborok okoznak, akkor szégyentelenül hazudozna.
@IPARTERVES:
Azt egyaltalan nem irtam hogy a Greenbergre-hivatkozas méltatlan.
. . .AKI A NEMZETI-SZOCIALIZMUST,
A FASIZMUST, STB.-Greenberg re is hivatkozva- MELTATLANUL A GICCS ELLENI HARCRA HASZNALJA.
“Az, hogy Ön látja a párhuzamot a KZ és a mostani táborok között, elfogadható és elfogadhatatlan.”
En nem latom a parhuzamot, bébi !!!!!!
Maga megint felületesen olvas !!!!!!!!!!
Iparteves, lehet hogy az a szöveg amit én irok a maga
képernyöjén masként jelenik meg ?
Elolvasna mégegyszer, lsz. !!!!!!!!
ez az idézet:”
. . . Például számos helyen a koncentrációs táborokhoz hasonló telepeket építenek illegális bevándorlóknak vagy politikai foglyoknak, de SENKI NEM GONDOL AZONNAL A FASIZMUSRA, ahogy a józanészbe burkolt homofóbia vagy rasszizmus esetében sem. Elsősorban Nyugat-Európában egyre inkább normálisnak tekintik ezeket, ES NEM LATJAK A PARHUZAMOT a 30-as évek közkeletű antiszemitizmusával. . . .”
innen jön:
tranzit.blog.hu/2014/05/27/a_fasizmus_egy_hangos_szo_de_nem_er_kivulrol_bekiabalni_interju_a_whw_csoporttal_es_az_alertaval
ezt irom én :
” . . .Képzelje iparterves EN SEM LATOM A PARHUZAMOT, bm !
Parhuzamot latni ebben az esetben csakis zokogva és az antifasizmustol paras szemüveg mögül lehet !
Nyilvan fasiszta lehetek. De legalabbis nem antifasiszta.
SÖT FELHABORITONAK TALALOM
HOGY VALAKI PARHUZAMOT VON e két jelenség között. . .”
Maga ismét felületesen olvasott !!!!
De ettöl maga még tehetséges.
Es ebbe elöbb-utobb bele is kell majd nyugodnia.
Nem érdemes tiltakozni ez ellen.
Miért nem akar ebbe belnyugodni ?
A tehetséget nem lehet a olcson venni az ecserin.
Az vagy van, vagy nincs. Vigyazat ! Az élet gyorsan elszall !
Békéljen mar meg azzal hogy tehetséges.
Az utolso mondatat megmagyarazna ?
(Amiröl azt sejtem hogy az elözö félreértésébôl kôvetkezik.)
@IPARTERVES:
Mar elöre, és rimankodva, kérem hogy ne ismerje majd el hogy tévedett.
Ezzel nagyon kellemetlen helyzetbe hozna . .
Tartsa szemelött a baratsagot.
Azt mondja hogy nem ismerem magat . .
De a hangjat igen ! Ezt ugyan titokban tartotta,
de tudom hogy az UVB-76 a maga hangja.
A hang azért sok mindent elarul. . . és, bevallom gyakran meghallgatom magat a youtube-on.
—-
Most, két nappal késöbb, egy jobb forditast talaltam a
Goldnadel-iras cimének.
Misère de l’antifascisme de pacotille
A silanyaru-antifasizmus nyomora
Ez volt két napja. De ezt most magyarositom:
A FRÖCCSÖNTÖTT ANTIFASIZMUS NYOMORA. Ez jobb.
——
Ha Greenberg szobakerül Forgacs Eva kapcsan ez logikus, hiszen idézi.
De ebben a két könyvben, különösen a masodikban, leirjak hogy mi az a perspektiva amelybe beagyazodik a giccsröl irt szövege IS.
Frances Stonor Saunders, Who Paid the Piper, Granta Books 1999.
Serge Guilbaut, How New York Stole the Idea of Modern Art,
The Univ. of Chicago Press, 1983.
A masodikban Guilbaut nagyon gyakran idézi Greenberg irasait
és tökéletesen kirajzolodik miként akar(ja) létrehozni G.
egy/a nemzeti, egy/az amerikai müvészetet.
Az elsö könyv annak a története miként instrumentalizaljak mindezt a politika céljaira.
(Az amerikai nippek csataja a vilag müvészetének hadszinterein.)
—–
Elgondolkodott mar azon hogy miért lehetett/volt
Rudolf Belling
egyszerre és az egyidöben zajlo (München 1937)
Entartete Kunst
és a
Grosse Deutsche Kunstausstellung 1937
kiallitasokon ?
@IPARTERVES:
Képzelje mi történt !
Azt latom a Grosse Deutsche stb. katalogusban,
(amely egy Hitler képpel kezdödik,
(felette Der Schirmherr des Hauses de Deutsch Kunst szöveggel).
Aztan egy masfél oldalas Vortwort utan
a belsö cimlapon (többekközött) : “Fernruf 20214 és 20215.”
Felhivtam.
Elöször kicsengett
aztan egy hosszu-hosszu bip-bip-bip
és megint csengés
és végre egy kellemes nöi hang :
Jonapot, Szocialista Part titkarsag, miben segithetek ?
Jonapot, van még valaki az antifasiszta osztalyon ?
Eletem, maga almodik, azok pénteken csak 4-ig dolgoznak.
Probalja meg hétfön. Es letette.
En hétfön majd nem érek ra itt a szam ha segit maganak
valamiben . .
@Nipp Ignac: Halálra röhögtem magam….
Különösen itthon jó a poénja, ahol a szocialista érzésvilág és a nácisággal keveredő hivatalos jobboldaliság kevercse üli torát.
@Nipp Ignac: Ismét csak a butaságom okán nem értem.
Greenberg fejlődése, belső átalakulása, irodalomtudósból képzőművészeti szakíróvá traszformálódása során a régebbi anyagainak, írásainak mondanivalója is megváltozott volna?
Posztmodern módon kell olvasnunk és visszafelé átírjuk a greenbergi történetet? Az esélyes, de a történetiséggel is le kell akkor számolnunk?
A new yorki történet, a Nagy Lopásé hogyan kerül az antifasizmus mellé? Igen, a Nagy Alma lett a művészet fővárosa, mert oda költöztek a fasizmus (!) elől menekülő művészek, értelmiségeik. Ilyen egyszerű (?) a helyzet. Ja, a pénz..majd elfelejtettem, a pénz is számított.
A II. vh után mintha egyedüla dollár lett volna egy ideig a pénz, az egyetlen, a stabil, a mindenütt elfogadott.
Belling ügyében nem tudok okosot, butát vagy bármit mondani. Majd felvilágosít. De ez az a Belling, aki a baloldali Novembergruppe alapítója és aki 1936-ban elhagyta Németországot?
@IPARTERVES:
Senki nem irja at Greenberg történetét.
Forgacs Eva sem.
Csak instrumentalizal egy irast annak érdekében
amit mondani akar itt. Ez önmagaban egyaltalan nem negativ.
(Megerösiti Greenberg szavaival azt amiröl beszél. Pont.)
De ha a magyar kontextusnal maradunk, és a Tranziton egy év ota oly sokat emlegetett nemzeti müvészet kontextusaba
helyezzük Greenberget akkor feltünik hogy Greenberg
egy nemzeti müvészet létrehozasan faradozik.
Irhattam volna hogy vonatkoztasson el a Guilbaut könyv cimétöl.
Ezt a könyvet csak azért tettem ide mert az itt közölt
Greenberg-idézetek egy mas, egy bizonyos iranyu fényt, vetnek mindarra amit az avantgarderol ir.
Mindkét nyelvü könyv itt van de, egyenlöre nem talalom az amerikait és a francia kiadasban ugyan leforditottak a jegyzeteket de az oldalszamokat nem igazitottak a francia oldalszamokhoz.
ezért nem tudom biztosan hogy The Nation melyik szamaban jelenik meg ez ami itt következik :
“C’était cette arme que l’Amérique essayait d’obtenir depuis 1943 et que Greenberg lui avait offerte avec son article de 1948.
Cet article énonçait clairement ce que la majorité des intellectuels désirait entendre : l’Amérique était enfin prête à assumer sa propre “culture supérieure”, c’est-à-dire à passer à l’état de colonisé à celui de colonisateur. (Guilbaut p.222.)
(a ‘fegyver’, értsd: a festészet)
“Ez volt az a fegyver amelyet az Egyesült Allamok 1943 ota megprobalt magahoz ragadni és amelyet, végtére, Greenberg az 1948-ban megjelent irasaban kezébe is adott. Ez az iras nyiltan bejelenti azt amit az amerikai értelmiség is hallanni kivant : Amerika készen all arra hogy végre vallalja a sajat, felsöbb rendü kulturajat’, azaz készen all arra hogy a kolonizalt allapot helyett kolonizalo legyen.” (Guilbaut p.222.)
(magyarul : a gyarmatositottbol gyarmatosito legyen)
Ennek igy természetesen semmi köze fasizmushoz.
De a nemzeti müvészethez azért igen.
Legalabbis én igy latom. Ezért irtam Forgacs Evanak a legelsö kommentben, ami a garazs harmadik emelete :
“Greenberg rossz referens. (Vagy inkabb viszonylagos.)” .
A rossz szot finomithattam volna egy kicsit.
maga :
“A new yorki történet, a Nagy Lopásé hogyan kerül az antifasizmus mellé ? Igen, a Nagy Alma lett a művészet fővárosa, mert oda költöztek a fasizmus (!) elől menekülő művészek, értelmiségeik.”
A nagy lopas nincs az ‘antifasizmus mellett’.
Ebböl csakis Greenberg van (a maga szavaival) az “antifasizmus mellett’ az a Greenberg akit Forgacs Eva szerszamként hasznal abban amit ir.
maga “A müvészek N.Y. ba költöztek stb..
Ha elolvassa a könyvet megérti hogy Greenberg ( ezt szo szerint értse) ‘etnizalva’ valasztja ki azt aki az amerikai müvész archetipusa lesz. Ez nem lehet europai, külsöleg ‘great american’, mert egy amerikainak fel kell ismernie magat benne, nem beszél valasztékosan és iszik (mint Greenberg). Ez Pollock.
Ne nevessen. (Errol Saunders is ir. )
De ez a most masodlagos.
Itt az elsödleges az ‘egy’ vagy ‘a’ nemzeti müvészet.
(Hogy azt mire hasznalja Amerika az masodlagos.)
Az elsödleges az az hogy mi a konszenzualitas jelentösége
a nemzeti müvészet kérdésében. Egy.
Kettö. Lehet e ezt, -amennyiben ez egy vita kérdése,- a ‘fröccsöntött antifasizmus nyomoranak’ örve alatt,
egyfajta érzelmi zsarolassal, arra hasznalni amire Forgacs Eva hasznalja.
Azt nem irom hogy cafoljon meg. Ez a dialogus lenne.
Azt irom inkabb hogy amit irok az hülyeség.
Igy nyugodtabban alussza nyugtalan almat
egy kirojtosodott-foltosnadragban,
a történelembe belefaradt,
és (tul)gyakran véreskezü, képmutato és izzadtsagszagu baloldala.
@IPARTERVES:
Nem tudom hogy melyik Belling röl ir.
Egy biztos hogy a Grosse Deutsche stb. 1937 katalogus.
31.old.,
Belling, Rudolf, Istambul ( n°43)
és a
Nationalsozialismus und “Entartete Kunst” Prestel Vg.1998
Rudolf Belling, 128.old. n°15
azonos személy. (szobrasz)
@IPARTERVES:
Hiba !
” . . .ezért nem tudom biztosan hogy The Nation melyik szamaban jelenik meg ez ami itt következik :
“C’était cette arme que l’Amérique essayait d’obtenir depuis 1943 et que Greenberg lui avait offerte avec son article de 1948.
Ezek itt Guilbaut szavai tehat és nem egy The Nation idézet.
Arrol ir hogy mi ir Greenberg ott.
@Nipp Ignac: Kérdésem merőben költői volt, azért íram a Novembergruppét is…
@Nipp Ignac: A tényekkel nagyon nehlz hadakozni.
Akkor is, ha egyelőre ( nem “egyenlőre” !! ) a angol nyelvű szöveget nem tudja ozzám végni.
A külföldiek vitték el a modernizmust Amerikába.
A nagy külföldi művészek voltak a mintaképek.
A kis amerikai modernek az ő árnyékukból akartak kilépni.
Az amarekiai kapitalizmus erőtől duzzadó jelenléte ( dollár 1945 után ) értelemszerűen együtt járt az európai kulturális dominancia csökkenésével és az amerikai fellépés megerősödésével.
Ennek adott a maga területén az Ön értelmezésében is kifejezést Greenberg.
Nacionalista volt? Ha így nézzük: az.
De nem vitathatóan antifasiszta is – és a kettőnek itt nincs érdemi kapcsolódási pontja, más tárgyra vonatkoznak ugyanis.
@Nipp Ignac: Tudatlan vagyok én, nagyon, ezért mindig másoktól veszek át anyagokat:
“.. in 1936 (RB) was offered the professorship of sculpture at the Academy of Art in Istanbul. He emigrated to Turkey the following year, when Hitler labelled his work ‘degenerate’.”
Nos, 1937-ben emigrált és már korábban “degenerált” volt a művészete. Ehhez képest hogyan kerülhetett a Grosse-ba? Nem tudom, talán egy, a korszakot ismerő művészettörténész amjd elmondja…
Az RB-ra vonatkozó adat megtalálható a http://www.moma.org/collection/artist.php?artist_id=450 címen.
@IPARTERVES:
A lényegröl inkabb holnap.
De mar most :
“.. in 1936 (RB) was offered the professorship of sculpture at the Academy of Art in Istanbul. He emigrated to Turkey the following year, when Hitler labelled his work ‘degenerate’.”
Ez a két mondat, igy, együtt, elgondolkodtato.
. .was offered the professorship . .
. . he emigrated . .when Hitler . .
Különös.
Mindenesetre, amint irtam,
Belling a Grosse Deutsche katalogusban van. Itt van elöttem.
—–
Latja, ez a kérdés érdekesebb mint az egész fröccsöntött.
Sokkal közelebb visz a lényeg, legalabbis egyik, szegmenséhez.
Illetve nem a “kérdés” hanem az erre felelö részletes valasz.
(Amit én nem tudok.)
@Nipp Ignac: Azt akarja most mondani, hogy a Novembergruppe tagja egy évig rendes náci művész volt? Egy újabb év alatt aztán hirtelen degenerálttá lett – ugyanazok címkézték ezzel, akik az új művészetbe is befogadták?
@IPARTERVES:
Remélem van legalabb, két tanu itt, rajtam kivül, aki ezt a mondatot olvassa. . . .
“Azt akarja most mondani, hogy a Novembergruppe tagja egy évig rendes náci művész volt? Egy újabb év alatt aztán hirtelen degenerálttá lett – ugyanazok címkézték ezzel, akik az új művészetbe is befogadták?”
A Charcot-képeken a kényszerzubbonny ugyan vilagosszinü,
de korantsem fehér. Legalabbis, a kezelteket körülvevö személyek ingszinének viszonylataban, én igy latom. Intapusztan, ha jol értettem Benedek könyvéböl, a kényszerzubbony fehér volt.
De ez akkor még a psychiatria az orvosi praktikumba valo hosszu integralodasanak maradvanya lehetett ?
Néhany éve voltam egy intézet archivumaban amely egy emeleten van, és miközben vartam hogy elökészitsék amit kértem, és az ablakbol lattam amint két fehérköpenyes egy égszinkékbe öltöztetett középkoru férfit sétaltat a kertben akinek
mindkét karja szorosan a teste mellett volt.
Megszeppentö latvany.
—–
Neem iparterves. Neeemeztakarommondani.
Csak azt mondom hogy ezt a személyt, (Rudolf Belling)
mint kiallitottat
a GDK katalogusban is és,
mint kialitottat,
az Entartete Kunst rol
irt könyvben is megtalaltam.
@IPARTERVES:
Nem akarok eltérni Greenbergtöl
mert itt Forgacs Eva irasa a centrum.
De ha mar leirta ezt . . .
” . .A külföldiek vitték el a modernizmust Amerikába.
A nagy külföldi művészek voltak a mintaképek.
A kis amerikai modernek az ő árnyékukból akartak kilépni. . .”
Ezt vitatni, amit ir, csakis ennek ellentmondo mondatokkal
értelmetlen.
A kérdés az hogy születik e amerikai Nemzeti Müvészet
Greenberg faradozasa nyoman ?
Ha igen, akkor önmagaban ez a tény, nem mond e ellent
annak amit Forgacs Eva ir ?
Helyes e, indokolt e hogy Forgacs Eva egy olyan kontextusban
amely altala is kimondottan (!) esztétikai tartalmu, (a giccs)
bevezetni, – diktatorikus (!) fegyverként,-
a nemzeti-szocializmus arnyékat.
Ha ez igy LENNE, (ha ezt teszi, amint irom,) nem sérül e
egyszerre a nemzet-szocializmus valos következményei
utani (levont vagy levonando) tanulsag tartalma,
azzal együtt hogy Forgacs Eva
Greenberg szük, egyoldalu és perspektivatlan olvasataval,
legalabbis a nemzeti müvészet kérdésében,
önmagaval is ellentmondasba kerül.
(Képtelen vagyok fékezni magam :
és mindez a tranzit-building altal undokra barkacsolt-,
irracionalis-, semi-cultivé-, guevarista-,
és bovli antifasizmusanak
keretein belül történik.
(+ has been, + fröccsöntött, + hesselien)
Megvetöen szivélyes üdvözlettel,
‘A masik oldal’ 😀 :D)
——————————————————
————————————————-
De !
Ha a maga fennti 3 mondatara irhatok . . .
(de ezt ne vegye valasznak, ezt csak leirom magamnak tanulsagként.)
1955-ben a MOMA gyüjteményéböl egy nagy kiallitast
rendeztek amit Parizsban mutattak be
’50 ans d’art aux Etats-Unis’ cimmel
8 sekcio: Festészet-szobraszat, Metszet, Epitészet, Iparmüvészet,
Reklam-Typographie, Photo, Film.
A cim jollehet azt mondja hogy 50 év müvészete Amerikaban
de d’Harnoncourt (MOMA igazgato) az kat. elöszoban,
csakis ‘az amerikai müvészetröl’ beszél.
A maga 3 mondata kapcsan leirom kiket mutat be a MOMA,
akkor, 55-ben, amerikai müvésznek.
A festészet-szobraszt szekcio 5 részböl all.
Az amerikaban születettek nevei utan nem irok semmit.
A nem-amrikaban születtettek utan a szül. év és az amerikaba érkezés datuma lesz. (mindent a katalogusbol masolok.)
1. Modern festök az elsö generaciobol.
Arthur Carles
Stuart Davis
Charles Demuth
Arthur Dove
Lyonel Feininger . . .1871 – 1936
Arnold Friedman
Marsden Hartley
Yasuo Kuniyoshi . . . 1893 – 1906
Macdonald Wright
Man Ray
John Marin
Maurice Prendergast
Morgan Russel
Niles Spencer
Joseph Stella . . . . . . 1877 – 1900
Max Weber . . . . . . . . 1881 – 1891
2. Peintres de la Tradition Realiste,
Fait, Satire, Sentiment (ezt nyilvan érti)
Peter Blume . . . . . . 1906 – 1911
Charles Burchfield
Clerence Carter
Edwaed Hopper
Jack Levine
Alton Pickens
Herman Rose
Ben Shahn . . . . . . . .1898 – 1906
H. Sharer
Charles Sheeler
Andrew Wyeth
3. Peintres Romantique
(4 festö, érdekleten most nekünk)
4. Peintres Abstraits contemporains !!!!!!
(azaz Greenberg)
W. Baziotes
Fritz Glarner . . . . . . 1899 – 1936
Arshile Gorky . . . . . .1904 – 1920
Ph. Guston . . . . . . . .1911 – 1916
G. Hartigan
Franz Kline
W. de Kooning . . . . . 1904 – 1926
R. Motherwell
Irene Pereira
Jackson Pollock
Pousette-Dart
Mark Rothko . . . . . . .1903 – 1913
A. Salemme
TH. Stamos
Clifford Still
Mark Tobey
Brad Tomlin
5.Szobraszat
Calder
H. Ferber
David Hare
Gaston Lachaise . . . . 1882 – 1906
Ibram Lassav . . . . . . .1913 – 1921
R. Lippold
S. Lypton
Elie Nadelman . . . . . .1882 – 1914
Nogushi
Theodor Roszak . . . . .1907 -1909
W. Zorach . . . . . . . . . 1887 -1891
Ez egy magasan politikai jelentöségü kiallitas ne ez most masodlagos.
De hol vannak itt europaiak ? Minimalis.
Ez nem jelenti azt hogy nem a
“A külföldiek vitték el a modernizmust Amerikába.”
De kik ?
De kik azok akik, ekkor, mondjuk 1940 és 1955 között
fontos müvészek és nincsenek ebben a katalogusban ?
Greenberg-nél maradunk, nemde ?
Ha a MOMA nem tükrözi ekkor Greenberg hatasat akkor . . ?
Tehat nevezze meg azokat akik nincsenek itt.
De ne a mai szemmel !
(Elore mondom hogy Greenberg maganak ellentmond
hogy az europaiak . . .)
@Nipp Ignac: Köszönöm az egyértelmű szavakat.
Öröm, hogy végre ilyenekre ragadtatta magát.
Tapasztalatai szíven ütöttek és elgondolkodtattak.
Most már biztos, hogy RB a baloldaliság árulója volt, mint újnémet ideál és egyszerre mocskos avantgárd, érthetetlen művész.
Az ő hajlékonysága volt az oka annak is, hogy Ön kénytelen volt különböző ruhájú elmebetegeket látni.
Olyat is látott, aki szabadban kószált és könyvet olvasott? netán a fal mellett állt és magában beszélt?
A Farkasemberrel nem találkozott?
@Nipp Ignac: Mivel, mint tudja, semmilyen értelemben nem vagyok szakembere a témának ( nnek sem ), ezért nyílt, őszinte és egyenes kérdésére, ami inkább kiáltásnka hangzik (“de kik?” ), csak másoktól lesve és a tudást elorozva tudok válaszolni.
Duchamp, Bartók Béla, az európai filmművészek, Max Ernst, Man Ray és még sokan.
Ha kiváncsi, bármelyik jobb könyvtárban megtalálja a szükségesdokumentumok és tanulmányokat.
Azt viszont nem mondtam és senki nem is állíthatja, hogy Greenberg írása nyomában (!) születik a nagy amerikai művészet.
Forgács Évát folyamatosan félreolvassa, szándékosan, hogy a saját – általam elég gusztustalannak tartott – gondolatainak ezen az alapon keressen újra meg újra helyet.
@IPARTERVES:
Magat az irritalja hogy én mindig masokra hivatkozom. 😀
Ez azért meglepö. Mindig és mindenki hivatkozik valakire.
Maga azt hitte hogy én a holdon vagyok ? 😀
Arra vagy azokra hivatkozom akiket ismerek. (Többé vagy kevésbé.) En inkabb azt hiszem hogy magat elsösorban az zavarja ha ezek a hivatkozasok infirmaljak azt amit maga septében és egy mondatban leir.
Ha azt irnam hogy maganak igaza van mert, ime, X is ezt irja, kevésbé tiltakozna.
Es egyébként is ha hivatkozom valakire az azt is jelenti hogy nem én talaltam fel a spanyolviaszt de bizonyos, hianyos, részleges, több-kevesebb informaciom van arrol hogy hogyan kell közlekedni a spanyolviasszal kapcsolatos tudashalmazban.
Azt azért senki nem sugallta hogy azt gondoljam
amit leirtam . . :D. Infantilizaljam még ?
Az amerikai kiallitassal kapcsolatos megjegyzése, Bartok stb.
out of context.
Többször is leirtam hogy maradjunk Greenbergnél ! Söt azt is leirtam hogy ez nem egy valasz maganak, de maga valasznak vette és erre reagalt is. Ez egy vélemény. A magaé.
Ha azt irtam volna a maga harom mondatara hogy ‘non, én ezzel nem értek egyet a maga valasza az lett volna ‘persze, mert maga mindent jobban tud’.
Tudja mit bébi, a különbség közöttünk az – azontul hogy végtelenül hasonlitunk egymasra 😀 – hogy én komolyan veszem amit irok. Mig maga lekicsinylöen nézi ezt.
Söt feltételes modban igyekszem irni, mig maga kijelentöben.
En az esetek többségében csak kérdezek.
(Ez persze nem jelenti azt hogy mindig igazam van.)
Maga tehetséges,
-és ebbe bele is fog törödni még augusztus 17. elött,-
de fogadja el hogy maganak is lehet igaza.
De ehhez az kell még hogy – ne ugy mint K. Horvath Zsolt és Laszlo Zsuzsa – azt keresse hogy én ki vagyok és milyen poziciobol beszélek, – csak olvassa azt amit irok.
(Ami lehet jo, is rossz is.)
Mert amikor azt irja hogy mindig idézek ezt azt sejteti hogy maga is engem keres az idézetek mögött.
Mintha az idézetek nem én véleményem lenne.
Ha Forgacs Evanak irtam (az elsö komment) én akartam tudni ki
a F.E.. Es ez tökéletesen nem is érdekel.
Csakis azt olvastam amit irt. De amit irt azt nem a Holdon talaltam hanem itt.
Itt, ahol figyeltem, többé-kevésbé, miröl irnak.
Tehat nem szakithatom ki abbol a kontextusbol amiben van. Nem is akarom kiszakitani. Azt F.E. hatarozottan sugallja is hogy egy bizonyos kontextusban ir.
Ha maga ezt irja
‘Forgács Évát folyamatosan félreolvassa, szándékosan, hogy a saját – általam elég gusztustalannak tartott – gondolatainak ezen az alapon keressen újra meg újra helyet.’
ez azt sejteti
hogy maga szerint F.E. irasanak csakis egyetlen olvasata lenne.
De ebben téved, bébi. Többféle olvasat lehetséges.
Az egyik az enyém. Na és ?
Nem latom mi akadalyozna meg abban hogy én igy olvassam azt amit irt.
Különösen ha erröl szinte megszakitas nélkül kérdésekkel és feltételes modban beszélek.
Természetesen az idézetek kijelentö modban vannak !
Ugyanugy mint Forgacs Eva irasa !
Tudja mit ? A maga altal ‘gusztustalanak’ minösitett gondolatok végtelenül nyiltabbak, érdekesebbek mint a nem-gondolatok.
Vissza sem utasitom a gusztustalant !
Ez a szo csak megerösiti azt amiröl irtam.
Maga : ‘aljas hülye’, ‘gusztustalan’, : ez Orwell,
Laszlo Eva : ‘masik oldal’ : ez a frontok, a haboru.
Nem lathatok mast ! ! !
Maga szerint az én véleményem nem illeszkedik bele
egy bizonyos komformizmusba még akkor sem ha kérdezek.
A kérdés puszta léte mar a bizonytalanra utal.
Laszlo Zsuzsa szerint én az ellenség vagyok.
Az ellenséggel harcolni kell. 😀 😀
Csakis a kérdések érdekesek, bébi.
@IPARTERVES:
helyesen:
Ha Forgacs Evanak irtam (az elsö komment) én nem akartam
tudni ki a F.E..
Es ez tökéletesen nem is érdekel.
@Nipp Ignac:
Téved, nagyon téved: ha azt írná, nekem igazam van, még nagyobb lendülettel bizonyítanám, hogy nem.
Ilyen alkat vagyok, nem szeretem, ha azt mondják: igazam van.
Anélkül is pontosan tudom, hoyg ez a helyzet.
A referencialitás nem zavar, de az igen, hogy állandóan franciául idéz ( nem tudok franciául, tudja!!! ).
Az out of context-ben nem tudunk egyetérteni. MInden a kontextusban van, éppen ezért került szóba – Greenberg és az új modernista amerikai művészet, ha emlékszik.
Ezért aztán sem bartók, sem Max Erst, sem Duchamps, sem az Armory Show nem out of context, a legkevésbé sem.
Amit rajtam kér számon, azt nevezetesen, hogy szerintem FÉ írásának egyetlen olvasata lenne ( nyilván, gondolja Ön, az enyém, amitől nem akarok eltérni ), az az Ön olvasatában – az out of context-re utalnék megint – a saját interpretációjának, megközelítésmódjának és röoke ítéleteinek egyedüli létjogosultságát alapozza meg és bizonyítja is egyben.
Kivonja magát a “konformizmus” jegye alól, viszont kijelentésével
a saját konformizmusellenes konformizmusát teszi meg alapnak és az ítélőképességünk bírájának.
A gondolatok gusztustalansága nem a nem-gondolatok nem-elutasítására utal, ahogyan azt itt igyekszik rám oktrojálni, hanem egyszerűen gondolatainak ( amelyekben vannak nem-gondolatok is, abban az értelemben, hogy végig nem gondolt, le nem tisztázott gondolatok töredékei ) tisztátalanságára és a gondolkodói felelőtlenségére.
Ha ez megerősíti, akkor minden rendben van.
LZS szerint nem ellenség maga, csak velem együtt személyeskedő, elviselhetetlen szószátyár figura, akit meg kell tűrni a demokrácia jegyében, de jobb lenne, ha meg sem szólalnának ezek, mert nem érik el azt az éteri tisztaságot és magasságot, amelyben ők fellelhetőek.
Ebben a “harcban”, egyet nem értve azzal, amit mond, de fenntartva magamnak azt a jogot, hogy különvéleményemet az Ön különvéleményével szemben elmondhassam, ellenérzéseimnek erős jelzőkkel is hangot adhassak, nem LZS oldalán állok, hanem inkább a magáén. Egyetlen másodpercig.
@IPARTERVES:
En soha nem idéztem itt franciaul ! Mindig magyarul idéztem ! (Hogy a francia szöveg is ott van az csakis az én forditasom
helyes (vagy helytelen) voltara vonatkozik.)
Itt maga idézett csakis franciaul (Ingrid Galster) !
Greenberg nem ‘az új modernista amerikai művészet’ kapcsan került szoba hanem Forgacs Eva (giccs), és én ‘nemzeti müvészet’ kapcsan került szoba.
Itt : majus13 2014.05.22. 17:19:45, ezt irtam :
‘Még nincs vége. még leirom Forgacs Evanak mit titkolt el hogy az amit irt jol belesimulhasson ebbe a kontextusba.’
Természetesen itt Greenberg és altalaban és az amerikai nemzeti müvészet-hez is kapcsolhato tevékenységére utalok.
Es hogy mindez nem specifikusan Forgacs Eva irasara szabott gondolat nézze csak mit irtam itt maganak !
tranzit.blog.hu/2012/05/10/a_liget_galeria_utolso_kiallitasa_1
menthol 2012.05.24. 20:19:47
‘En ebben az amerikai példaban (a két könyvben leirt tények,
a cél, az eszközök, az ideologia, a szmélyek,stb.) inkabb egy nemzeti-müvészeti jelenséget latok’
Akkor is erröl a két könyvröl volt szo ! (Könnyü volt ezt a kommentet megtalalnom. Pontosan emlékszem hogy mikor döglöttem 4 napig egy hotelban egy olyan meteo-jelenség miatt amelyröl korabban eszembe sem jutott volna hogy bizonyos
helyeken ez csak az esö. Söt -pontosan két évvel korabban- ugyanebben a varosban vettem, és ugyanabban a hotelban olvastam el a Saunders könyvet, amiröl beszéltünk.)
Nem ! Azt maga irja hogy én ‘félreolvasom’ F.E. irasat.
Tehat eltérek egy bizonyos olvasattol.
maga: ‘Forgács Évát folyamatosan félreolvassa, szándékosan,
hogy a saját – általam elég gusztustalannak tartott – gondolatainak ezen az alapon keressen újra meg újra helyet. ‘
én : ‘Maga szerint az én véleményem nem illeszkedik bele
egy bizonyos komformizmusba még akkor sem ha kérdezek. ‘
(Azaz : mindez azért van mert szandélosan ‘félreolvasom’.)
maga : ‘Kivonja magát a “konformizmus” jegye alól, viszont kijelentésével a saját konformizmusellenes konformizmusát teszi meg alapnak és az ítélőképességünk bírájának.’
(azontul hogy nem én vonom ki magamat a konformizmus alol)
Ez a mondata egy SZOFIZMUS, mint a ‘nem-müvészet müvészet nem-müvészet müvészet-nem müvészet, egy végtelenbe tarto koncept, mindaddig mig a beszélö el nem farad abban a labirintusban amit létrehozott maganak
(hogy aztan skizofrén-osztaly varotermében megfeledkezzen
az andrologusnal töltött nehéz percekröl.)
maga : ‘A gondolatok gusztustalansága nem a nem-gondolatok nem-elutasítására utal, ahogyan azt itt igyekszik rám oktrojálni, hanem egyszerűen gondolatainak ( amelyekben vannak nem-gondolatok is, abban az értelemben, hogy végig nem gondolt, le nem tisztázott gondolatok töredékei ) tisztátalanságára és a gondolkodói felelőtlenségére. ‘
Nincsenek tisztatalan gondolataim !
Ez a feltételezés abbol ered hogy képtelen elfogadni hogy F.E. irasanak többféle olvasata is lehet. Mintha azt mondana hogy amennyiben F.E. irasat nem azzal a szemmel olvassa
amellyel én (maga) akkor ez az olvasat tisztatalan gondolatokat general. Vagy a tisztatalan gondolatok, mint elöfeltétel, a félreolvasahoz vezetnek ?
A ‘nem tisztazott’ és a ‘tisztatalan gondolatok’ kétlem hogy azonos mezöben lennének. Az elsöt (nem tisztazott) egy intellektualis mezöbe szitualnam, mig a masodik (tisztatalan) a moralis mezö lenne.
Ime egy specifikusan baloldali mechanizmus : a ‘nem-tisztazottat’
a ‘tisztatalan’ mezejére kalauzolni.
Utazas az intellektualis mezöröl az erkölcs mezejére.
(Az atszallojegyet a baloldali pénztarnal arusitjak.)
A ’tisztazatlan’ gondolatok tisztazatra szorulnak (és miért ne)
mig a ‘tisztatalanok’ a baloldali purgatorium irracionalis tüzébe vezetnek.
Es vajon mi lenne az én ‘tisztatalan’ gondolatom vagy gondolataim lényege ?
Ez nincs kimondva de bünös vagy ! (Orwell).
@IPARTERVES:
2.
‘LZS szerint nem ellenség maga, csak velem együtt személyeskedő, elviselhetetlen szószátyár figura, akit meg kell tűrni a demokrácia jegyében, de jobb lenne, ha meg sem szólalnának ezek, mert nem érik el azt az éteri tisztaságot és magasságot, amelyben ők fellelhetőek.’
Ezzel egyetértek (azzal együtt hogy ez a mondat ellentmondana maganak azzal amit feljebb ir a ‘nem-tisztazott’ és ‘tisztatalan’ kérdésben).
Nekem ‘a masik oldal’ (LZS) a konfrontaciot sugallja.
———
LZS : ’A cikk alatti kommentekben kibontakozott – sajnálatos módon anonim és személyeskedő – vita vagy a jobboldali sajtó egyes cikkei viszont arra hívják fel a figyelmünket, hogy a másik oldal ezt a képletet baloldali értelmiségi gőgként értelmezi, valamint felhívásként arra, hogy a baloldali értelmiség kulturális fölénybe bújtatott politikai felelőtlenségét, következetlenségét bizonygassa.’
A linket nem olvastam.
Abban igaza van hogy ez egy ‘képlet’
(a valo egy esetleges olvasatanak képpé alakitasa)
‘az arra hivjak fel figyelmünket’ . . – tehat nem a figyelmet
hanem a MI FIGYELMÜNKET. Ez lenne a gög ?
‘A baloldali értelmiség kulturalis fölénybe bujtatott politikai felelötlenségét, következetlensége ?’ Mi mas lenne a baloldal lebbencs-leves antifasizmusa mint ennek a feltételezett kulturalis vagy moralis fölénynek az irracionalitasig fokozott bizonygatasa ?
‘Például számos helyen a koncentrációs táborokhoz hasonló telepeket építenek illegális bevándorlóknak vagy politikai foglyoknak, de SENKI NEM GONDOL azonnal a fasizmusra, ahogy a józanészbe burkolt homofóbia vagy rasszizmus esetében sem. Elsősorban Nyugat-Európában egyre inkább normálisnak tekintik ezeket, és NEM LATJAK a párhuzamot a 30-as évek közkeletű antiszemitizmusával.’
Te nem gondolod azt amit én gondolok. ?
Te nem latod azt amit én latok ?
Itt kétségkivül egy maniakus, a deliriumot surolo, interpretacioval allunk szemben.
Te nem latod hogy a Madonna könnyezik, bébi ?
(mindenesetre ennek a két mondatnak a valoval, a realitassal valo viszonya = 0.
A klinikai realitason tul, természetesen amit persze nem lehet vagy nem érdemes felroni a beszélönek.
Viszont az hogy erre LZS nem reagal az nagyon jo példa arra
hogy mennnyiben és miben relativ az antifasizmus a fasizmussal.
————
Magatol senki nem vonta meg a szot. Különösen én nem. Es ha maga, akar egyetlen masodpercig is, mellettem all az azt jelenti hogy elmondhatom amit akarok. Még akkor is ha az maganak ‘tisztatalannak’ tünik.
@Nipp Ignac: LZS szövegét én is nehezen értem, de még nehezebben tudom magam elhelyezni az általa megadott koordinátarendszerben.
Azt személyes sértésként élem meg, hogy LZS a jobboldali sajtóval együtt említ mint rossz példát. De ne feledjük, én csak egy anonim izé vagyok, tehát még annyi jogom sincsen ( személyiségi jogokról beszélek ), mint a jobboldali sajtónak?
LZS reagálása, ebben egyetértünk, azért rossz – és ebben mintaszerű -, mert valami eleve kijelölt helyre teszi magát és az általa képviseltnek hitt, gondolt vagy sejtett társaságot és ehhez a képzelt, de általa elég valóságosan kijelölt helyhez képest mindenki más jobboldali.
Ha erre gondol, amikor relativitásról ír – más összefüggésben nem tudom elfogadni szövegét -, akkor azonos álláspontot foglalunk el: a kizárólagos képviselet ( hangja ) irritáló és elfogadhatatlan.
@Nipp Ignac: Attól tartok, maga a dialektikát mint olyat nem tudja elfogadni. Szofisztikának tartja.
Nem az.
Saját magára pedig nem nagyon van rálátása ( nekem sem magamra, de ez egy másik kérdés ).
@IPARTERVES:
Ezt én irtam Iparterves (2014.06.08. 21:22:05) :
‘Maga szerint az én véleményem nem illeszkedik bele
egy bizonyos komformizmusba még akkor sem ha kérdezek.’
Azaz EN csak feltételezem azt hogy amit irok az (maga szerint)
nem komform.
Tehat NEM EN minösitem magamat non-konformistanak,
Azaz ez :
‘Kivonja magát a “konformizmus” jegye alól, viszont kijelentésével a saját konformizmusellenes konformizmusát teszi meg alapnak és az ítélőképességünk bírájának.’
NEM VONATKOZHAT RAM.
De ez az egész jelentéktelen.
——————————
Maradjunk inkabb a targynal.
‘Azt személyes sértésként élem meg, hogy LZS a jobboldali sajtóval együtt említ mint rossz példát.’
De ezen tegye tul magat.
Bevallom, nem tudom pontosan mivel is emlitik együtt,
de a ‘rosszal’ vagy a ‘gonosszal’ egy lapon
idézödni (létezik ez a szo?) valamilyen
spiritualis lényeget is feltételez nem ? 😀
A ‘gonosz’ nem lenne transzcendens ? 😀
Amit természetesen felrohat a Tranzitnak az az lenne hogy
mindezt középszerüen és buborék nélkül irtak
Na, ez valoban sértö !
Ha az antifasisztak azt irjak hogy a fasisztak most éppen irnak
a tranziton az engem felvillanyozott volna.
Ime, jot gondolok roluk !
A ‘középszerüség’ is ad egy kis kielégülést de az
csak egy kocka egy tabla csokoladébol !
En az egészet akarom ! ! ! ! ! 😀 Es érintetlenül !
(Most persze csakis a sajat nevemben irok !)
————
Holnap leirom maganak mi történt egy bizonyos orszagban
1983 utan – tavolabbrol, de még mindig a Forgacs Eva-iras kapcsan.
‘Inspecteur de la création artistique’ (a müvészi alkotas felügyelöje,
az aki az ‘alkotast’, mint egy müvészi tevékenységet, felügyeli. )
Igy hivtak bizonyos minisztériumi funkcionariusakot 1983 utan !
Ezt egy baloldali kormany alatt történik.
A köztarsasagi elnök szocialista (korabban nemzeti-szocialista.)
@Nipp Ignac: LZS-n nem tudom túltenni magam.
Személyiségi jogaim megsérétéseként könyvelem el, amit csinált.
Olyan fennsőbbséges az ítélete – egy oldalvágással elintézi ellenségeit…
A véleményemet most nem fogom egyetlen mondatban elmondani, igaz, elférne egy szóban is.
A gőg megközelítőleg helyes kifejezés. Másként: a mindenttudás érzete kiváltotta látás-hiány, amely a művészet megítélését és a valóság ismeretét egyaránt veszélyezteti.
@IPARTERVES:
Röviden irom csak mert közben rajöttem hogy ha ezt részletesen leirnam, idézetekkel, különbozö kiadvanyokbol, stb.
akkor egy hétig tartana.
81-ben gyöznek a szocialistak. Lang a kulturalis miniszter
és a két év alatt – mintegy követve az altalanos decentralizacio iranyelveit is – a régiokban létrehozzak a ‘nemzeti kortars-müvészeti alapokat’ (FRAC, Fonds Régional d’art contemporain) amelyeket részben a régiok, részben a minisztérium finansziroz.
Az alapok feladata hogy a kortars müvészetet tamogassak ; kiallitasokkal, vasarlassal, stb. Ezeknek ‘kollegialis’ vezetésük
van és nyilvan beleilleszkednek a régionalis kulturalis életbe, figyelembe véve a létezö müvészeti infrastukturat, fejlesztve azt,
(a szokasos szöveg) stb.
Azokat a személyeket akik a FRAC-ok élére kerülnek
és a kortars müvészet regionalis tamogatasarol, a müvészeti diffuziorol, a finanszirozas közvetlen elosztasarol döntenek
azokat a minisztérium ugymond ‘javasolja, de többé-kevésbé kinevezi.
Ennek az ujszerü strukturanak a szinte
kizarolagosan a konceptualis müvészet favorizalasa ! ! !
Az un. festészet nincs, nem lehet az étlapon. A ‘müvészeti alkotas felügyelök’ ennek a minisztériumi parancsnak a kommisszarjai.
Csakis a koncept. Talan nem kell tulozni
hogy ‘pénz mint a pelyva’ de azért itt milliardokban
kell beszélni nyilvan (franc).
Azok a müvészek akik a FRAC-ok körül vannak,
barmit is csinaltak korabban – természetesen elkezdik
gyartani a szarabbnal-szarabb szarok tömegét mivel csak ezek kerülhetnek akarcsak a vasarlasrol döntök szeme elé.
Galériak ugyanez. Tehat vasarlok ugyanez.
Azok a müvészeti folyoiratok akik ezt az kritizaljak,
vagy rosszalljak, vagy a kiallitasokat négativan kritizaljak
– és korabban a kulturalis intézmények reklamjabol is éltek –
ezutan nem kapnak reklamot.
Az allami megrendelések csakis ebben a koncept-optikaban történnek. A nagy allami muzeumi vasarlasok ugyanez.
Az eredmény 30 utan ? =0 !
(Hallott maga fontos francia müvészröl ? En nem.)
Ezt csakis azért irom le hogy a ‘hivatalos müvészet’
létrehozasa nem feltétlenül a giccsel kapcsolatos
hanem a koncept müvésszettel is lehet relativ.
Es egy ugymondott, ‘a korral harmoniaban lévö’,
‘müvész- vagy müvészetbarat’ rendszerben is megtörténhet.
Es az eredmény ? = 0.
Catherine David, (Documenta 15-20 éve ?) aki az
egyik szereplöje ennek, azt mondja hogy a festészet egy halott médium (szo szerint). . . Legyen.
De amit létrehoztak az hallva született.
(Es biztositom hogy erre az egészre
sok-sok-sok milliardot költöttek.)
@Nipp Ignac: Milyen az, amikor hosszabban ír?
Nagyon röviden: mondtam én azt, hogy a hivatalosnak nevezett művészet csak giccs lehet?
Bár – a koncept giccs is giccs.
@IPARTERVES:
http://www.telegraph.co.uk/education/educationnews/10892606/Trojan-Horse-debate-We-were-wrong-all-cultures-are-not-equal.html
Ez csak egy kulcslyuk. De lathat egy cseppnyi részletet abbol ami arra sarkallt milliokat hogy ugy szavazzanak ahogy szavaztak.
Nem értették meg, ezek a hülyék, hogy ez a perspektiva miért jo nekik . . .
@IPARTERVES:
Nem, egyaltalan nem mondta hogy a hivatalos müvészet csak giccs lehet.
Az utolso mondata is igaz.
Sokkal hosszabban is irhattam volna mert olyan részletek vannak
amelyektöl meglepödne . .
@Nipp Ignac: Amin nem lepődtem meg, az a franciák viselkedése….
@IPARTERVES:
http://www.usatoday.com/story/money/columnist/wolff/2013/11/17/is-art-a-criminal-enterprise/3575107/
@Nipp Ignac: Az artnews híreit naponta olvasom, a Knoedler and Co-ról is, meg másokról.
Na, de mi köze ehhez a témánknak?
@IPARTERVES:
Egyaltalan semmi köze, de meglepett hogy a ‘viselkedésröl’ ir . .
Mit ért az alatt hogy ‘a franciak viselkedése’ ?
@Nipp Ignac: A párizsi tüntetés…
De a piszkos idegen (sale étrangère) is mindennapos, nem?
@IPARTERVES:
Késve írok magának (de így zajlik most az élet).
A párizsi tüntetés ?
Melyik tüntetés ? 🙂
(Itt mindennap tüntetnek, többhelyen is egyszerre . .:)
Mire gondol pontosan ?
(Nyilván nem arra amit amiről Goldnadel ír a VA-ban
a ‘fröccsöntött antifasizmus nyomora’ kapcsán. .)
De szivesen leírom – ha tudom – feltéve ha pontosan megjelöli
amiről tudni akar.
—
Sale étranger ? Ez egy eléggé kiöregedett formula.
És, ha jól tudom, inkább a Népfront idején volt divatos. (1936)
Főleg a kommunista vagy szocialista párt köreiben.
Elsősorban nyilván az olaszokra vagy a lengyelekre vonatkozott.
Ma inkább azt hallanni hogy ‘sale français’ vagy ‘sale juif’.
Jobb ha tudja hogy attól még nem lesz valaki francia
mert francia személyi igazolvanya,
(tehát állampolgársága) van. 😀
Sarko sem az, csak azt hiszi magáról. Majd az unokája . .:)
De ezzel, persze, nincs egyedül. Több millióan vannak itt akik
az ő helyzetében vannak, azzal a különbséggel
hogy azok nem is akarnak franciák lenni.
Ezt mondja ki kerek-perec,
– a bullshit és islamo-fasiszta –
Tariq Ramadan
itt a fenti
-bullshit, manipuláló, a trójai-falovat simogató – filmben.
A világ azért nem ilyen kicsi !
Az emberek nem váltanak civilizácót azért mert
beszálltak egx repülőgépbe vagy felszálltak egy hajóra . . !
Ezt csak a idióták képzelik.
@május11: Most nem Nipp?
Mihez képest késve?
Az általam idézett kifejezés még az 56-os magyarokra is vonatkozott.
Öregnek öreg, de nagy keletje volt és van.
@IPARTERVES:
Nagyon igaza van !
Ez valóban tökéletesen vonatkozik 56-ra.
Október utolsó napjaiban a kommunista párt,
– amely először “eseményekről” beszélt, amely aztán
fasiszta, imperialista és reakciós lázadássá módosult,-
mindent megtett hogy okokat keressen a szovjet bevonulásra.
Azt nyilván tudja hogy az 50-es évek közepén a pártnak
+- 10.000 fizetett alkalmazottja volt.
(Ebbe nincs beleszámitva a CGT ami egy leányvállalat. Azóta is az.)
A pénz egy szovjet tulajdonu bankon keresztül érkezett
(Banque Commerciale pour l’Europe du Nord) amely már a 30-as években is létezett és a Komintern bankja volt.
(56-ban az igazgató Gilles Peillon.
Aki természetesen fontos párttag, és a fia, Vincent Peillon,
egy honapja még Hollande oktatasügyi minisztere volt. . .
csak úgy mondom . .)
(Főleg úgy hogy ezekről persze nem eshet szó, jollehet
J.F. Revel leírta a ‘Tolvajok egy üres házban’ cimű könyvében).
Tehát, ezt persze én személyesen nem tudhatom, a kommunisták
határozott ellenszenvvel fogadták azokat akik a néhai
‘a minden népek atyja’ birodalmából érkeztek.
(Ha volt apjuk nyilván kellett hogy legyen anyjuk is . . de róla sosem esett szó. Maga hallott erről valamit ?)
—
Megtaláltam a magyar billentyűt de ez csak ebben gépben működik. Ebben a gépben nem lehetek Nipp mert a jelszó – amelyet nem jegyzek meg- csak addig érvényes
amig nem lépek ki. Mikor kiléptem egy új nevet kell találnom.
Tehát nevek mindenekelőtt a gépek, vagy a helyek, függvényében változnak. De Nipp Ignác szándékosan választott név volt, természetesen. 🙂
És még létezik is de abban a gépben amely nem működik m. betűkkel. De nyilván működhetne persze, de a beállitással nem töltöm az időt.
@IPARTERVES:
Tariq Ramadan, a perverzio magvetöje
Latom maga letette a fegyvert. De mielött küld nekem egy képeslapot a tengerpartrol olvassa el ezt a taviratot amit tegnap este talaltam.
Egy tuniszi iro, egyetemi tanar, ir Tariq Ramadan kapcsan a mar emlitett Elisabeth Lévy, a jobbszemükre-megvakulttak egyidejüleg szemorvosa és ideggyogyasza, oldalan. Ez nem a teljes szöveg és csak egy gyors forditas.
Talan a tranzit protestans hajadonjai is elolvassak majd.
Tudja, azokrol van szo akik a johiszemüségtöl önelégülten, az antifasiszta breviariumot szorosan a mellükre szoritva, kurta léptekkel sietnek, egy bizonyos kortars-müvészet, gyakran nemcsak hisztérikusan de kartékonyan is moralizalo templomaba hogy ott, a holland video-zsoltarok hallattan, karjaik végtelenhosszura nyuljanak hogy egy gyengéden odaado mozdulattal magukhoz atölelhessék a földgolyot.
http://www.causeur.fr/tariq-ramadan-islamisme-28357.html
Tariq Ramadan, a perverzio magvetöje
Nevezzük nevén az iszlamista barbarsagot
Ha sokminden történt 2014 és 2014 majusa között az pontosan ugyanannyi mint azoknak a magoknak a szama amelyeket alnokul, titokban és rosszindulattal, – a hazugsagok veteményeskertjében – abbol a célbol vetettek el hogy elkendözzék elöttünk a lényeget. Igen, a toulouse-i zsidogyerekek gyilkossag- és a brüsszeli zsidomuzeumban történt terrorista tamadassokkal kapcsolatos igazsag meghökkentöen, és szomoruan, azonos : azaz a fasizmus valoban az ajtonk elött van és az ott lehet ahhoz a még az olyan nemes elvek is, – mint a ‘szabadsag,’ az ’emberi méltosag’, a ‘progresszio’ – nagyban hozzajarultak.
Hogy ne kerülgessük a forrokasat ime mi az ami büntetlenül életben tartja a gyülölet langjat :
”A két izraeli turista a Mossad-nak dolgozik, irja Le Soir söt mas sajtoforrasok is. A belga kormany erre nem is reagal. Véletlenül. Valojaban antiszemitizmusrol van itt szo vagy valami egészen mas motivalja a merénylet elkövetöit ? Ugy az artatlanokat érintö gyilkossagot mint ahogy, kivétel nélkül, mindennemü rasszizmust elitélünk de azért ne tekintsenek bennünket idiotanak.”
Ezek a sorokat, majus 27-én, Tariq Ramadan irta sajat facebook-oldalan amelyet 700.000 olvaso követ. Hétszazezer, mintha Ramadan egy rock-star lenne vagy egy politikus. De Ramadan sem az egyik sem a masik hanem egyszerre mindkettö. Söt, ha figyelembe vesszük a ramadani-statuszt, talan több is. Arra a statuszra célzok amelynek, – korabban, és nyilvan jövöben is – alapköve az az antiszemitizmus, amely oly szorosan összefüz, federal ugy hogy egyben hasznot is hoz. Mert elég az ‘Izrael’, ‘zsido’, ‘antiszemitizmus’, ‘rasszizmus’, ‘összesküvés’ szavak elhangzasa és minden megvaltozik és minden forogni kezd. Ezuttal centripetalisan. Az összeesküvés-teoriak körül.
(. . .)
. . .csak azt akarom mondani hogy azok akik összeesküvésröl beszélnek, mint Ramadan, azok azok akiknek ez a kenyerük, akik ebböl élnek, instrumentalizalva mindezt sajat céljaikra. Bevallom hogy soha nem sikerült végigolvasnom egyetlen Ramadan-könyvet sem, sem végighallgatnom egyetlen, jollehet szamtalan, prédikaciojat sem. Söt azt is bevallom hogy nem hiszek abban hogy Ramadan barmilyen gondolatot is képviselne. Ramadan mindenekelött egy vezér, egy animator, egy prédikator ugy hogy semmi ujat nem mond. De mindezt bizonyos ügyességgel csinalja, formaba öntve, étvagyat keltve de ez csakis azokra hat akik identitas-, vallas-, hit-, és kulturalis-referencia zavarban szenvednek.
(. . .)
Jobb ha tudjak hogy Merah (Toulouse) és Nemmouche (Brüsszel) a jövöben is ölni is fognak egészen addig amig a ramadanoknak nem kell egyszer elszamolniok erröl. (. . .)
”Maga egy iszlamista !”mondta Mohamed Talbi professzor Tuniszban Tariq Ramadan-nak.
Azaz a ‘perverzio magvetöjé’ – nek nevezte.
En nem fogok az iszlam nevében az iszlamizmusrol beszélni. Ez nem az én ügyem nem is hiszek benne. Az emberijogokizmus ellenében, inkabb a humanizmus nevében szolok, azért hogy többé ne kerülhessen a csizma az asztalra, és megszabadulhassunk az iszlamizmustol és a hozza hasonlo betegségektöl, akik ellen ugyanugy kell a karddal, mint a tollal, harcolni, mintha azok a pestis és a kolera lennének. (. . .)
Itt az ideje hogy megsemmisitsük alantast !
—
Na latja, ezt irjak Ramadanrol aki a tranzit filmjében a ‘Hös’ szerepében jatszik. Pedig csak napjaink Göbbels-e.
De mar kétszer is lathato volt a tranziton !
Mindez az antifasiszta-ideologia kopottas keretein belül.
A film csal ! !
Az egész vita megfosztodott a kontextustol.
Tudom hogy miröl beszélek. Lattam a müsort annakidején.
Ahogy ezek a részletek itt vannak az kifejezetten Sarko fasizalo
szerepére utal. De ez hazugsag. Kénytelen vagyok megvédeni
valakit akit nem éppen kedvelek.
Amikor lattam ezt akkor arra gondoltam hogy, ime, a demokracia
képtelen ellenallni a fasizmusnak.
Ezek a részletek most ittvannak és igazoljak amit gondoltam.
Es antifasizmus ? Je vous emmerde ! ! ! ! ! (Nem magat.)
Tariq Ramadan, a perverzio magvetöje
az elsö mondatban helyesen : 2012 marciusa és 2014 majusa között
@május11:
Nem értem…
Az, hogy két turista a Moszadnak dolgozik, feloldozást ad a tömeggyilkosság alól?
Okát és célját, értelmét és irányát adja?
Az emberi jogok védelme hogyan kerül ide?
Ezt a Tariq Ramadant hol látta a tranziton és milyen kontextusban?
( A tengerhez majd kicsit később megyek….)
@IPARTERVES:
Ha a szöveget egésszében olvasná akkor megértené.
De azért így is érthető hogy Ramadan úgy beszél erről (Brüsszel) mintha egy háborúban lennénk és két fél harcolna, pedig a terrorizmusról van szó.
Az emberi jogok védelme ?
Azt írja hogy “az emberijogokizmus ellenében, inkabb a humanizmus nevében szolok . .”
Ha elolvassa ezt a könyvet :
Aymeric Taillefer, Droit de l’hommisme : une névrose religieuse, Az emberijogokizmus : egy neurozisba fordult vallasos bigottsag elemzése
akkor megérti hogy lett az emberi-jogokból emberijogokizmus.
(A tranzit specialistaja ennek az utobbinak.)
Ramadan ? Itt :
Üzenőfal
Süvecz Emese 2011.02.09. 12:36:15
On Thursday’s Riz Khan we speak with Muslim scholar Tariq Ramadan and Slovenian philosopher Slavoj Zizek about the power of popular dissent, the limits of peaceful protest and the future of Egyptian politics. english.aljazeera.net/programmes/rizkhan/2011/02/2011238843342531.html
és itt,
ebben az ugyanolyan jelentéktelen mint hazug videoban :
tranzit.blog.hu/2014/06/20/meg_mennyi_fasizmus_wendelien_van_oldenborgh_eloadasa
Tariq Ramadan kétségtelenül fasiszta !
El kellenne olvasnia mit írt a blogján a toulouse-i gyilkosságról és megérthetné miként fordította ki a baloldali mantrát hogy megokolhassa azt hogy mi történt ott.
@július18: Nem fogom elolvasni azt a könyvet, de a nevezett úr blogját sem.
Az életem túl rövid ahhoz, hogy még ezzel is foglalkozzak.
Az emberijogokizmus értelmezés nálunk már elég régóta dívik, nagyjából ugyanolyan felhannagl, mint TR-nél.
@IPARTERVES:
Ha elolvasta volna figyelmesen azt amit leforditottam akkor megértené hogy a tuniszi szerzö beszél az emberijogokizmusrol és nem Ramadan. . .
Es ezt a kifejezést az iszlamo-baloldal kapcsan hasznalja . .
. . . és ez, véletlenül, egyben a hajadonok altal mutatott
holland videora is vonatkozik . . .
@IPARTERVES:
Vigaszdijként :
Vladimir Bukovsky: EU = USSR
http://www.youtube.com/watch?v=m41Tdl5mvdg
http://www.archdaily.com/149885/why-politics-matter-le-corbusier-fascism-and-ubs/
http://www.liberation.fr/livres/2015/03/18/le-corbusier-plus-facho-que-fada_1223411
http://www.huffingtonpost.com/huff-wires/20101006/eu-switzerland-le-corbusier/