Mi a baj a YT-al?

http://maxigas.hu/tra/yt.gif

Ma este a társadalomkritikus tranzit és a közösségi FKSE közösen reklámozza a világ legbefolyásosabb médiacégét, illetve annak egyik leányvállalatát, ami rosszabb, mint a tévé. Ennyit az információs monokultúráról. Egy cég neve megint szinonímájává vált egy technológiának, így alternatívákra még az alternatívok sem gondolnak.

Öt baj a YT-al, egy barátom leveléből:

1. Kizsákmányolás: a felhasználók ingyen dolgoznak a YouTube tulajdonosának, a médiamágnás Google-nak. Ez egy olyan médiabirodalom, ahol a tartalom előállításának költségeit a felhasználók állják, miközben a beküldött anyagok jogait díjmentesen átadják a vállalatnak. A YT-nak a szerződési feltételek szerint örökös (nem-kizárólagos) joga van a feltöltött anyagokhoz, amiket eladhat a piacon, megváltoztathat, reklámozhatja magát velük, bármilyen formátumban és akármelyik médiumon keresztül.

2. Szólásszabadság: A YT nem védi a felhasználók jogait: általában véve minden további nélkül eltávolítja az oldalról az önjelölt cenzorok által kifogásol videókat, legyenek azok médiacégek vagy államok.

3. Személyes adatok: A kereskedelmi filmmegosztó oldalak IP cím alapján azonosítják be a felhasználóikat, és ezeket az adatokat bírósági végzés alapján kiadják az állami hatóságoknak és a versenytársaiknak. Ez főleg olyan országokban jelent gondot, mint Kína, ahol az állam aktív elektronikus megfigyelés alatt tartja a polgárait, de azok az aktivista közösségek is veszélyben vannak, akiknek nem tetszik a "Terror elleni háború".

4. Hozzáférés: A legtöbb céges videós oldal csak kis méretben és rossz minőségben teszi hozzáférhetővé a feltöltött anyagokat, így nem nagyon lehet őket kreatívan újrahasznosítani új anyagok létrehozására, vagy egyszerűen jó minőségben élvezni. Ráadásul olyan videóformátumokat használnak, amelyek céges védettség alatt állnak (Flash video), és nem minden operációs rendszeren működnek. A legnagyobb baj pedig az, hogy hivatalosan nem lehet letölteni a videókat az oldalról.

5. Szabad szoftver: Minden kereskedelmi videómegosztó oldal kereskedelmi szoftverre épül, így a felhasználók nem tudhatják, hogy hogyan működik az oldal, nem vehetnek részt az új funkciók fejlesztésében, és nem hozhatják létre a saját hasonló oldalaikat az általuk kedvelt szoftver alapján.

Hogy mik az alternatívák?

a. Transmission.cc: Mozgalom a szabad Internetes videózásért és Internetes videók a szabadságért.

b. Politube.org: Videómegosztó oldal társadalmilag értelmes tartalomnak.

c. Blip.tv: Céges videómegosztó oldal, ami tiszteli a felhasználóit — a videóblogger közönség egyik kedvence. A felhasználók megtartják az anyagaik szerzői jogait, 1GB-ig bármilyen formátumban forgalmazható a feltöltött videó, és még a hirdetésekbe is beleszólhatunk vagy profitálhatunk belőle.

Ne azt nézd, hogy kinek a műsora, hanem hogy kinek a csatornája!

17 thoughts on “Mi a baj a YT-al?

  1. Hát ötből négy miatt az a Youtube, ami. Ha szabad, nem kizsákmányoló által hostolt, jó minőségű videókat akarok, amit nem zúznak le ha valaki felnyom, akkor ott a torrent. Azt viszont nehezebb elküldeni másnak, hogy nézd má, milyen vicces kisfilm.
    Egyébkánt az nagyon érdekes, hogy a YT szépen sodródik egy konzervatívabb irányba, vagy inkább unalmasabb irányba, a sok cenzúra miatt. Valószínűleg ez kell ahhoz, hogy ne fulladjon pornóba a rendszer, engem viszont az érdekelne, mennyi az a letöltésszám ami után már nem törölnek, szerzői jog ide vagy oda.

  2. Spiderpig: Linux PPC architektúrára nincs hivatalos flash player. Érthetőbben: ha Linuxot pakolsz a szép kis fehér Macintosh iBook-odra, akkor nem tudod nezni a flash videokat, mert ezeknek masfajta (IBM PowerPC) processzora van. Az újabb MacBook-nak már valami Intel proci pörög úgyhogy azzal már nincs gond. Persze van egy parancssoros alkalmazás aminek ha beadod a YT videó címét akkor letölti neked FLV formátumba fájlként és úgy már meg tudod nézni, szóval minden megoldható.. 🙂

  3. fuchspeter: a torrent igazan csak akkor mukodik jol ha sokan toltik egyszerre, es tenyleg nem lehet normalisan elkuldeni embereknek. alapvetoen nagyobb es nepszerubb anyagoknal optimalis. viszont tenyleg teljesen szabad, ez nagy elonye. viszont jo lenne, ha a YT-nak is lenne sok alternativaja, ami szabad.

  4. Azert lassuk be van a YT-nak tobb mint eleg alternativaja ( en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_video_services ). Vannak, amelyek bizonyos temakra fokuszalnak (rovidfilmek, reklamok, szex) es biztos vannak olyanok is, ahol a propaganda videokat reszesitik elonyben.
    Es van amelyik CC-vel licenszeli a videokat.

    Valamiert az az erzesem, hogy a szerzo altalanosit es o maga azonositja a YT-t a technologiaval. Legalabbis szeretne’

    Lehet hogy alternativakra csak az alternativok nem gondolnak. Eleg regota leteznek nyilt forraskodu megoldasok kiszolgalo oldalon is (red5) igy senki nem mondhatja, hogy nincs lehetoseg fejleszteni/epiteni.

  5. negyedik ponthoz (szabad szoftver). Attól, hogy kereskedelmi oldal, még épülhet szabad szoftverre. A GPL is megengedi ezt, sőt, ott csak annyi a lényeg, hogy ha a _szoftvert_ eladod/továbbadod, a forrást is elérhetővé kell tenni. Magyarul a felhasználóknak nem kell megadni a forrást csak úgy jófejségből. Az az Affero GPL ( http://www.fsf.org/licensing/licenses/agpl-3.0.html )

    Nem tudom milyen szoftver van konkrétan a YT mögött, az alapból látszik, hogy Apache szolgálja ki, ami bár nem GPL, de szabad szoftver licensz alatt van..

    linux-ppc pedig kelleténél lényegesen nagyobb szívás, de a legfrissebb gnash már azt hirdeti magáról, hogy viszi a YT-t. nem próbáltam, linuxot csak játszósrendszernek használok, mert időnként dolgozni is kell, ahhoz meg több szívás mint kellene

  6. szia gazs! ez azt jelenti, hogy ha szabad szoftvert használsz kereskedelmi, ill. profitorientált célra – ami alatt nem csak azt értem, ha pl eladod (pl. számítógépet árulsz és arra feltelepítesz szabad szoftvert) hanem azt is, ha azon csinálod a melóidat, mondjuk egy reklámkampányt, vagy a honlapod amivel pénzt keresel stb – akkor meg kell adnod a forrást? magyarul kvázi reklámoznod kell a a szabad szoftvert gyártókat? ill. hogy nem is kell igazából? vagy hogy van ez?

  7. licensze válogatja.

    A GPL (v2 és v3) nagyjából így működik:

    * ha eladod vagy másnak továbbadod a szoftvert, akkor adnod kell vele a forrást is.
    * ha felhasználsz GPL-licenszelésű szoftvert vagy másoknak felhasználást biztosítasz GPL-szoftverhez, nem kell adnod a forrást. (ha OpenOffice.org-ban csinálsz doksit, akkor nem kell foglalkoznod az OOo forrásának továbbközlésével. Ha módosítod az OOo-t, hogy jobb legyen neked, akkor se kell a forrást továbbközölnöd, CSAK AKKOR HA ezt a módosított változatot másnak elérhetővé teszed.)

    Ehhez képest kicsit más az AGPL, amit webes szolgáltatásokhoz találtak ki, és a felhasználóknak is továbbadja a kódot.

    Egyszerű példa: most annak ellenére, hogy a blog.hu GPL szoftverre épül (b2evo), mivel nem adják tovább a kódot, nem kell megosztaniuk az erősen széthekkelt forrást senkivel, nem mehetek oda, hogy csókolom kérem a kódot. Ha viszont AGPL licenszelésű lenne az egyik felhasznált elem is, egyből követelhetnénk a kódot.

    De persze nincs jogi végzettségem (IANAL), nem tudom ezeknek a magyarországi érvényességét, de elvileg így működik.

  8. nna, mégegyszer: mindez csak arra vonatkozik, ha a szabad szoftver _kódját_ használod fel. ha szabad szoftverrel dolgozol (írsz benne, rajzolsz, stb), akkor rád mindez nem vonatkozik, amit vele csinálsz, afölött copyrightod van, más fele kötelezettséged nincsen (a programból adódóan)

  9. “Lehet hogy alternativakra csak az alternativok nem gondolnak. Eleg regota leteznek nyilt forraskodu megoldasok kiszolgalo oldalon is (red5) igy senki nem mondhatja, hogy nincs lehetoseg fejleszteni/epiteni.”

    megnéztem a wiki linket és az adatok alapján a youtube – ki gondolná – messze a topon van. elméleti lehetőség tehát van, viszont ha tényleg igazad lenne, akkor az alternatívok nagyon sokan kell hogy legyenek, mert csak ők azok, akik, akár videó-fogyasztóként, akár alkotóként, vagy terjesztőként, csak a youtube-ra gondolnak.

    egész jó lenne, de azért 51.528.600-an lennének csak az Egybesült Államokban az alternatívok azt kétlem. (a youtube havi forgalmából levontva a második legnagyobb számot – elég komoly nagyságrendi különbség!:)

    azthiszem inkább az ennek a magyarázata, hogy épp az alternatívok (legalábbis ahogy te hívod őket) azok, akik foglalkoznak a technológia elméleti elérhetőségén kívül a társadalom tényleges gyakorlatával. Az “alternatívok” cimke persze itt téves: a társadalom tényleges fogyasztási attitűdjeivel foglalkozik a reklámipar is, ami kevéssé tekinthető alternatívnak.

    A monokulturális térhasználat, fogyasztási formák kritikája nem arról szól, van-e lehetőség, technikailag, másra, hanem hogy alapvetően ezzel az emberek nagyrésze mégsem él. Az így gyakorlatilag monopol helyzetben lévő cégek pedig, egyrész hihetetlen magas profitra tesznek szert (ld. kizsákmányolás), másrészt pedig egy rakás olyan dolgot tehetnek meg, amit, ha sok kis cég működne egymás mellett, sőt, még akár együtt is működnének egymással, a felhasználóikkal nem tehetnének meg.

  10. és mi az a forma, ami azt teszi lehetővé, kereskedelmi célra ne lehessen használni? pl. teszemazt vki egy videó-vágó programot ír, nem akar érte pénzt az emberektől, de azt sem akarja, manipulatív reklámok készüljenek vele. Megteheti ezt?

  11. biztos vannak noncommercial licenszek szoftverre is, fejből nem jut eszembe egy se. errefele érdemes szétnézni: opensource.org/licenses

    szerintem simán megteheti, végülis ő a tulajdonos, nem? más kérdés hogy szerintem nincs ennyire elvakult infóhippi 🙂

  12. Érdekes, hogy RECpolation címmel Hanula Zsolt a prae.hu-ra is írt egy cikket, többek közt a YT-ról. Ő az áldokumentumfilmek felől közelít, és nagyjából ez a tézise a YT-t is érintő témában, ahogy a leadben fogalmaz: “A mai tömegkommunikációs rendszerekben nem egy piramisszerkezetű diktatúra csúcsáról osztja az észt és a videókat egy népvezér a teleképen keresztül, hanem az egyre inkább kiteljesedő e-demokrácia polgárai lettek mindannyian potenciális Nagy Testvérekké: mindenki filmez, és ezt mindenki más nézi.” http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=963
    Másrészt hozzzáteszem, hogy a daazo.com/ pl. elég jüó, magyar kezdeményezés, ha jól tudom.

  13. SLY: azert irtam a YT-rol es nem altalaban az ilyen oldalakrol, mert a legtobben csak az elobbit ismerik, meg legfokeppen azert mert aznap pont egy YT-al kapcsolatos rendezveny volt. ajanlottam is a vegen (3.) kommersz alternativat, ami tamogatja az anyagok CC-s licenszeleset is.

    Szabad szoftveres videotartalomkezelo rendszerekbol most jottek ki igazan hasznalhato cuccok (plumi.org plone alapon, meg a filmforge drupal alapon), de meg ezeknek is vannak problemaik. A legnagyobb gond a teljes szabadsaggal a videoformatumok, amibol az OGG az egyetlen vallalhato alternativa, azt viszont alapbol nem tamogatjak a bongeszok. Pont ezert volt erdekes hogy a World Wide Web Consortium (vagy az Internet Architecture Board?) kb. ket honapja az uj HTML szabvanyba bele akarta rakni az OGG-ot mint egyetlen kotelezoen tamogatando videoformatumot, ami ellen a M$ iszonyu kampanyt folytatott es mindenfele hulye kifogasokat emeltek.

  14. Gazs: neha a valosag furcsabb mint a fikcio.. vannak ennyire elvakult infóhippik, akik vasuti kocsikban laknak Berlinben, milliokat ero algoritmusokat es protokollokat fejlesztenek, es hatosagellenes licensz alatt terjesztik oket: a B.A.T.M.A.N. mesh routing protokoll oldalan a kovetkezo all:

    “This work shall be used for non-military and non-surveillance purposes only.”

  15. Gazs: igen, ez igy van. itt valik kulon a liberalis es az elkotelezett (mondjuk anarchokommunista) politikai elmelet es gyakorlat 😀

    persze ebbol az kovetkezik, hogy egy ilyen licensz meg az elkotelezett jogaszok szerint se vedheto meg egy birosagi targyalason, vagyis ezeket nem lehet betartani. az allami fegyveres fickok a torveny felett allnak.

    ebben az esetben ez azert fontos mert az iraki tankok is ilyesmi protokollokkal kommunikalnak…

Comments are closed.

© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány