Egy kicsit elsikkadt a nagy hírek között: Idén az acb Galéria, valamint Németh Hajnal és Lilla von Puttkamer berlini LADA projectje nyerte az Antenna Képzőművészeti Díjat. Ez a bejelentés a napi sajtó szintjén a látszólag más és más, de valójában közös tőre visszavezethető okokból nem veszi fel a versenyt mondjuk egy dél-németországi harcikutya-támadásról szóló anyaggal, egy külföldi sztár bugyivillantását dokumentáló képes beszámolóval vagy – hogy a vizuális művészeteknél maradjak – egy new york-i árverési rekord hírével, de azért annál valamivel nagyobb a súlya, mint amennyi figyelmet kap. Sőt…
Nemcsak azért tartom fontosnak ezt megemlíteni, mert egy cég évente 3 millió forintot áldoz kortárs művészetre – ezt felezték meg idén az acb és a LADA, tavaly, a díj első évében pedig a Deák Erika Galéria és a Vintage között –, hanem a pályáztatás módja és a támogatás célja miatt is. A díjalapító által megfogalmazott cél a hazai kortárs művészet nemzetközi képviseletének elősegítése. A díjra egy-egy galéria művészeiből álló csoportok pályáznak. Az elnyert összeget a művészeket képviselő galéria használhatja fel arra, hogy nemzetközi vásárokon szerepeltesse az adott művészek munkáit. A kuratóriumban a szakma szerepel döntő súllyal (a sajtóanyagból idézve: Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója, Zimányi Zsófia, a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatója, Spengler Katalin művészeti szakértő, Sasvári Edit a Kiscelli Múzeum igazgatóhelyettese, valamint Tóth András, az Antenna Hungária kommunikációs igazgatója).
Idén, a díj második évében már közönségdíjat is kiadtak: a 300 000 forinttal járó elismerést Göbölyös Luca kapta. A közönségdíjat annak a kiállításnak az alapján ítélték oda, amelyen a pályázaton idén induló nyolc galéria egy-egy művészének egy-egy munkája szerepelt. Ezek közül választották ki a győztest szavazással a cég dolgozói.Az acb a 2009-es bolognai Arte Fierára viszi majd Braun András, Halász Péter, Szűcs Attila, Tarr Hajnalka és Várnai Gyula munkáit, a LADA project pedig idén ősszel, október 31 és november 3 között mutatja majd be Lakner Antal, a Kis Varsó, Németh Hajnal, Sugár János és Komoróczky Tamás műveit az Art Forum Berlinen.
A Tranzit projekt mellett többek közt ez a díj is mutatja, hogy kreatív módon, sokszorozott hatással hasznosulhat egy céges támogatás. A díj igazi jelentősége tehát, hogy a nemzetközi megjelenés egyik formáját segíti. A külföldi jelenlét minden módja, legyen az kereskedelmi vagy nem-kereskedelmi, része a magyar kortárs művészet külföldi reprezentációjának. Ha egy cég adja a pénzt, és valóban független szakértőkre bízza a döntést, akkor a helyzetet ideálisnak tekinthetjük.
