Képes beszámoló: tranzitblog offline, március 16, Labor

Ez úton is köszönjük minden előadónak és olvasónknak a részvételt, a bemutatott cikkek szerzőinek  a  szignózást! Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk az estéről, amelyet mi is nagyon élveztünk. Klassz volt megtapasztalni, hogy kezd valódi közösséggé  összeállni az a sokféle hátterű ember, akikkel együtt dolgozunk, illetve akik olvasnak bennünket. Készítettünk videokat is, ezeket majd a következő hetekben fogjuk bemutatni itt a blogon. Addig is Kerekes Zoltán fotóit láthatjátok (sok remek portrét  is készített). A poszt kapcsán egy több mint 200 darabos diavetítés is hozzáférhető,  DJ Bodoo zenéjét hallgatva az offline hagulatát elég jól visszaadja a kiválogatott anyag.

Még egyszer köszönet Khoór Lillának, akivel a kiállítást csináltuk, Erdély Simonnak, hogy hozzájárult Erdély Miklós Fényképezni Tilos című munkájának bemutatásához, az FKSE-nek és a C3-nak a kölcsön eszközökért, Shukri Daninak és Budai Balázsnak az installálásban nyújtott segítségükért. 

További jó blogolást!

tranzit.hu
 

KULBRÁDIÓ, MECÉNÁS című műsor, interjú az eseményről Süvecz Emesével.


Khoór Lilla


Erdély Miklós: Fényképezni Tilos | © Erdély Simon
 

 
Előkészületek: balra DJ Bodoo és Beviz Dini, középen Deme János és Kovai Cecília (AnBlokk)


Stenczer Sári


Litván Péter bekukkant


Szanyi Ágnes


Hegyi Dóra magyaráz


Stenczer Sári felolvas


Polyák Levente


DJ Bodoo


Tranzitblog Tudásfa


Ladik Katalin


Khoór Lilla


maxigas


Gagyi Ágnes
 

Orbán Gyuri


Oravecz Tímea


Csillag Gábor és Szombati Kristóf (jobbra)
 

 

 

  • iparterves

    Peter Gabriel nagyon jó volt, mint mindig.

  • iparterves

    Vajon milyen lehet az átlagnéző?
    Kiváncsi lennék, hogyan látja interjúalanyunk?
    ( Ne válaszoljon, a kérdés abszolúte költői volt. )

    A vizuális design-on kívűl milyen design van? Elméleti, irodalmi?
    ( Ne válaszoljon, a kérdés abszolúte költői volt. )

    A képekből az látszik, hogy akár harminc-negyvenen is voltak.

    Ez miképpen fog kiáradni a kortárs művészet a “nézők felé” ?
    ( Ne válaszoljon, a kérdés abszolúte költői volt. )

    Hányan látogatják a blogot? Százan? Kétszázan?
    ( Ne válaszoljon, a kérdés abszolúte költői volt. )

    Tényleg megszületett valamilyen szakmai konszenzus?
    ( Ne válaszoljon, a kérdés abszolúte költői volt. )

    Az jó, hogy SE szerint a közönség nem hülye. Akkor ki az?
    ( Ne válaszoljon, a kérdés abszolúte költői volt. )

    Mi az a plusz, amit a kortárs képzőművészet tud nyújtani?
    Szükség van magukra: maguk lenne az életstratégia, túlélési lehetőség?
    Juj!
    ( Ne válaszoljon, a kérdés abszolúte költői volt. )

  • iparterves

    A legfontosabb kérdést kihagytam:

    Ha senkinek, a szakmabelieken kívűl senkinek sincsen láthatólag szüksége a kortárs képzőművészet gondolkodásmódjára, ha senkinek, a szalmabelieken kívűl nem okoz örömet a kortárs képzőművészet, akkor mi a szerepe és jelentősége a kortárs képzőművészetnek a kortársi létben?

    Kérdem ezt azzal együtt, hogy most már hivatalos: nem a néző a hülye ( kopirájt: SE ).

    Mit tud tenni az, aki a maga szűk, nagyon szűk művészi-baráti körében mozog, s ez nem elégíti ki?

    Mit tehet az a kortárs képzőművész, aki nem az alapítványi kuratóriumok tagjainak akarja gyártani a munkákat, hogy a napi ( adott esetben: jó ) megélhetését biztosítsa?

    Van még egyáltalán független művészet?

    És végül: hol jön be a közönség? Melyik pontnál? Olvassa el az olvashatatalan, önömlengő és önreferencialitásukban fetrengő írásokat?

    Higgye el valamiről, amit nem vagy alig lát, vagy ha lát: nem ért, nem szeret és esetleg elfordul tőle, hogy az élete legfontosabb pillanatával ajándékozza meg?

    Ki az a szakmai-emberi autoritás, aki ezt át tudja adni az átlagnézőnek úgy, hogy az a számára is elfogadható, s még át is élhető legyen?

    Mert valljuk be, az itteni írások nem a szó nagy művészeitől valók, az már másfél évnyi tapasztalat alapján, meglehetősen elfogultan mondhatom.

  • Süvecz Emese
  • iparterves

    @Süvecz Emese:

    Köszi, ezeket nagyon szerettem anno.
    Régen láttam őket.

    Maga egy kicsit egysíkú, de kinövi.

    Bízom magában.

    Még egy kicsit táplálgatja az Erste az öntudatát, és nagyon okés lesz.

  • kontroll csoport

    Tavaly nyáron a szüleim kaptak egy hetes beutalót a siófoki SZOT üdülőbe. Így útra keltünk, kimentünk a Déli pályaudvarra, felszálltunk a vonatra és elindultunk. Én mondtam anyunak, hogy nekem csak szalámis zsemlét csomagoljon, de végül a bátyám ette meg az összeset, nekem csak a párizsis jutott. Nagyon szomjas lettem, ittam kólát, de akkor meg nagyon kellett pisilni. A vonat épp valami megállóban állt, várni kellett. Mikor a vonatról megérkeztünk, gyalog mentük az üdülőhöz, a bátyám vitte a magnót, én a hülye matracot cipeltem.

    Az üdülő nagyon szép volt, a fű nagyon zöld volt és a szoba nagyon kicsi. Persze, a bátyámnak jutott az ablak melletti ágy, ahonnan jó kilátás nyílt a strandra. Az üdülő nagyon szép, most adták át, minden új benne. Mikor lementünk az ebédhez, akkor mondták, hogy este ismerkedési est lesz.

    Ebéd után lementünk a strandra, a bátyám persze rögtön összehaverkodott mindenkivel. Odajött hozzám egy lány, hogy menjünk tollasozni, elmentem, hogy addig se unatkozzak. A lány, Ildi, nem játszott valami nagyon jól, de kiderült, hogy van egy nagyon helyes bátyja. Remélem, este felkér táncolni. Majd felveszem a piros trapézgatyámat.

    Az est nagyon hülyén kezdődött, de aztán jött a dizsi és szerencsére, az nem volt annyira béna. Az Ildi bátyja Sztivi mégse annyira tetszik, van egy sokkal helyesebb srác, a Sanyi. De persze egész este rám se nézett, így végül az Ildivel táncoltunk. Még jó, hogy volt egy kis Boney M, különben halálra untam volna magamat.

    Végül is nagyon jó volt minden, az Ildivel címet cseréltünk. A Sanyi összejött egy idősebb csajjal, aki még a lába körmét is festi. A magnót visszafele is a bátyám vitte, de a gumimatracot leengedtük.

  • iparterves

    @kontroll csoport:

    folyt köv.?

  • iparterves

    Már elég jó ideje foglalkoztat az a kérdés: ki tekinthető a tranzit.blog.hu szakemberei szerint kortárs művésznek és hol vannak náluk a kortárs művészet határai?

    Úgy tűnik, Erdély Miklós benne van a kortárs művészetben.
    Szentjóby Tamás is.

    Kő Pál vagy Nagy Gábor is?
    A mai hetvenévesek: Nádler, Bak, Haraszthy, Molnár Sándor?
    A mai hatvanhoz közeliek: Jovián, Barabás Mártos, Záborszky, Lugossy Mária ?

    Vagy valahol másutt, rejtett helyeken húzódik meg a kortársiság választóvonala?

    Nem életkor, hanem szemlélet lenne az, ami a tranzit gárdája számára a klasszifikációt lehetővé teszi?

    Ha így lenne, akkor egy másik csoport által felállított ismérv-rendszer is ugyanilyen érvényesen tudja megjeleníteni azt, amit kortárs művészetnek nevezhetünk?

    Továbbmenve: amikor a kortárs képzőművészetről beszélnek a tranzit emberei, akkor a teljes, átfoghatatlan, átláthatatlan mezőnyről szólnak, vagy annak van egy kiválaszott szelete, amely a kortárs képzőművészetet reprezentálni tudja?

    Ez a szelet valóban reprezentatív, olyannyira az, hogy benne és általa a kortárs művészet legfontosabb irányzatai, elemei megjelennek?

    Tegyük fel, hogy nem.

    Ha nem, akkor lehet-e, illik-e és szabad-e a “kortárs képzőművészet” nevében itt megnyilvánulni és arról mint “egészről” véleményt alkotni?

    Ha nem, akkor milyen önkorlátozással kellene élnie a tranzit.blog közreműködőinek a tárgyuk megjelölésekor? Lehet-e más nevet találni annak, amiről írni akarnak, mint “kortárs képzőművészet”, holottnyilvánvalóan és általuk is tudottan nem az, mert annak egy része, amit úgy mutatnának be, mint egészet.

    Miután nem művészetelméleti szövegek jelennek meg a tranzit-on, hanem az esszé és a kritika közötti mezőben termő írások, lehetséges-e az, hogy arra, amiről írnak, olyan saját, a “kortárs képzőművészet” fogalomnál kevésbé extenzív megnevezést találjanak, amely meg tudja fogni és köül tudja határolni tárgyukat?

  • iparterves

    @kontroll csoport:

    A vonat még gőzős volt, nem emlékszik?

  • iparterves

    Mert amikor én mentem – kár, hogy nem találkoztunk – a korom teljesen összekoszölt mindent.

    Dízellel egy kicsit jobb lett a helyzet, de a WC-k állapota ugyanolyan tarthatatlan maradt.

  • kontroll csoport

    @iparterves: folyt.köv? Az Ildivel még tavaly leveleztünk egy kicsit, meg néhányszor találkoztunk. De nagyon messze laknak, a város másik felében, más suliba is jár. A Sztiviről meg kiderült, hogy valami bunkó vidéki együttest szeret, miskolciak vagy ózdiak vagy mi, és a Boney M-re azt mondja, hogy az olyan nyálas. Különben is, a suliban nálunk van egy nagyon helyes srác, a Karesz, most az tetszik. A múltkori szombati dizsiben a suliban már egyszer táncoltunk is. Ott mindig nagyon jó a zene.

    Az idei nyári élményeimről majd ősszel írok. Még nem tudom, hogy hova megyünk, Jugóba kempingezni vagy megint a Balatonra.

  • iparterves

    @kontroll csoport:

    Az Aranyparton volt?

    Vagy a MUOSZ szállóban?

    Az nagyon menő volt a Boney M. idején!

  • iparterves

    @kontroll csoport:

    Talán Jugó?

    Legalább megtudná milyen a tenger.

    Majd írjon róla, én még nem voltam, a Balcsiig jutottam el, s a kis szobák elkeserítőek voltak.

    Zánkán korábban nem volt? Az is egy élmény lehetett.

  • iparterves

    @kontroll csoport:

    Nem hagy nyugidni a kérdés: mi volt a jó zene?

  • kontroll csoport

    @iparterves: A jó zene a Boney M, az ABBA, Amanda Lear, Kraftwerk, ilyenek. Na jó, még a Piramis is jöhet. Ha tudnék valahonnan szerezni egy képet a Révész Sanyiról, akkor az ágyam mellé tenném. Jugóba kéne menni, mert ott vannak jó lemezek. Ebben még a bátyámmal is kivételesen egyetértünk.

  • iparterves

    @kontroll csoport:
    Jugóba, ott van a Jugoton, s egy csomó licenc-lemezt lehet kapni, amilyet itthon nem.
    De ha nem megy, akkor maradnak a nepperek, a Múzeum körúton a nagy antikvárium előtt biztos talál párat.
    Én szerettem volna megvenni a LedZep koncertlemezét, de nem volt.
    Ajánlanám még a zenei antikváriumot is, mert ott a kissé használt, de azért hallgatható lemezeket vehet. Ott vettem egy Wet Wilie koncertlemezt. Nagyon jó.
    Révész Sándor nem az én esetem, de az IM-ben vagy a Magyar Ifjúságban rábukkanhat a képére.

  • iparterves

    Az előbb kicsit körülményesen fogalmaztam meg a tranzit és a kortárs képzőművészet viszonyát.

    Egy kicsit konkrétabban úgy lehetne megragadni a lényeget, hogy megkérdezzük: a tranzit által prezentált kortárs képzőművészetet tekinthetjük “a” kortárs képzőművészetnek, vagy egyszerűen egy sajátos szubkultúrának a kortárs képzőművészeten belül, amely arra tesz kisérletet, hogy magát egyre inkább “a” képzőművészet helyzetébe pozivionálja?

    Én az utóbbi mellett teszem le a voksomat.

© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány