Két hete a csehországi Brno-ba utaztam egy kis magyar küldöttséggel. A KÉK – Kortárs Építészeti Központ installációját szállítottuk a 4AM Gallery for Architecture and Media „Compact City” elnevezésű kiállítására, amely a „kompakt város” koncepcióját kívánta körüljárni. A kiállítás alapgondolata több okból is vonzó volt számunkra: egyrészt izgalmas feladatnak tűnt problematizálni és kérdéseken keresztül elemeire bontani egy egy uralkodó kortárs urbanisztikai paradigmát (a kompakt város paradigmája szerint a fenntartható város egyetlen formája a sűrű beépítésű, funkciógazdag és társadalmilag heterogén, azaz kompakt város – ez az elképzelés sajátos módon folytonosságot képvisel az épített forma determinisztikus hatását hirdető modernista alaptétellel). Másrészt kihívásnak éreztük egy elméleti diskurzus galéria terében való megjelenítésének feladatát. Harmadrészt vonzó volt, hogy mindezt egy építészeti galéria számára tesszük.
Látogatók a 4AM galériában – Fotó: Marek Snyrch
Hogy mi egy építészeti galéria feladata, ez egyértelműnek tűnik: építészeti kiállítások bemutatása, kurálása, esetleg létrehozása, produkciója, és ehhez kapcsolódó programok szervezése. De mi egy építészeti kiállítás? Szem előtt tartva a kortárs művészeti galériák példáját, amelyek gyakran műfaji határaik folyamatos kitágításán dolgoznak, hogyan képzeljünk el egy „kísérletező”, az építészet bemutatásában az építészeti terveken és megépült épületek dokumentációján túllépő építészeti galériát? A kísérletező építészeti galéria prototípusa a legendás Storefront for Art and Architecture, ahol New York-i évem során több kiállítás produkciójában részt vettem. A Kyong Park által 1982-ben alapított Storefront tökéletes prezentációs felülete annak a tendenciának, amelynek során az elmúlt évtizedekben az építészet fogalma és feladatköre folyamatosan tágul, és különböző tudományos valamint művészeti területekre merészkedik: kutató pozícióba helyezkedik, így létrehozva az építészeti termeléstől fokozatosan elszakadó, de azt informáló „kutató építészet” (research architecture) műfaját.
Kiállítási előkészületek a 4AM galéria könyvtárterében – Fotó: Marek Snyrch
A nagyhatású holland-amerikai Volume folyóirat a következőképpen mutatta be a megnövekedett építészeti mezőt, és hívta fel olvasóit az építészeti gondolkozás kitágításában való részvételre: “Az építészeti termelés erdején túl pampák, sivatagok, óceánok és más környezetek terülnek el, amelyek ugyanolyan építészeti dimenziókkal rendelkeznek, és amelyeknek ugyanolyan építészeti jellegű intelligenciára van szükségük. Az építészet ma létező formái repetitívek, önigazolók és önmagukba fordulóak” (Arjen Oosterman: The Guide Principle. In: Volume 22/2009). A megnövekedett érdeklődésű és hatáskörű építészet definiálására számos kísérlet történt. A huszadik század végi építészetelméleti fejleményeket több könyvében is rendszerező Michael K. Hays szerint például az építészet „a szimbólumokba és a jelentésfolyamatokba a társadalmi rend határán való beavatkozás, a társadalmi szimbólum-termelés sajátos formája, amelynek elsődleges feladata a koncepciók létrehozása” (Michael K. Hays: Architecture’s Desire: Reading the Late Avant-Garde. Cambridge, MA, MIT Press, 2009).
Workshop a 4AM galéria könyvtárterében – Fotó: Marek Snyrch
Itt tehát többről és másról van szó, mint építészeti tervek, illetve megépült épületek dokumentációjának bemutatásáról. A Storefront és az általa inspirált építészeti színhelyek egyik közös vonása, hogy művészi-szobrászi jellegű installációkat éppúgy befogadnak tereikbe, mint grafikai kísérleteket, film- és videó-összeállításokat, vagy kutatási anyagok vizualizációit. Ilyen színhely a brno-i 4AM galéria is, amelybe kíváncsian toppantunk be az utazásunkat követő reggelen. Jócskán megrakodva, a hatalmas hengerekbe göngyölített kinyomtatott anyagainkkal és szerszámokkal érkeztünk, nem tudva, mire számítsunk a galéria felszereltségét illetően. A kiállítás komolyságát sem tudtuk felbecsülni utazásunk előtt: a fiatal galéria felkérése és kommunikációja szimpatikus volt, de nem sokat árult el a galéria céljairól és szervezettségéről.
Előkészületek a 4AM galériában – Fotó: Marek Snyrch
A 4AM sok szempontból felülmúlta várakozásainkat; az alig három hónapja megnyitott galéria jelenlétére számos jel figyelmeztet a városban: plakátok, feliratok és határozott vizuális identitás vezeti a látogatót tévedhetetlenül a galériába. Ez a láthatóság a galéria funkciógazdagságával társul: a 360 négyzetméteres kiállítótér egy részét a Compact City idejére ideiglenes előadóteremmé alakították át, miközben az események lebonyolításában a kiállítótérhez kapcsolódó helyiségek (konyha, irodák és egy szerény, de elégséges méretű könyvtárterem) is fontos szerepet kaptak. A Kabinet_4AM elnevezésű könyvtár szabadon látogatható a galéria nyitvatartási idejében, a polcokon a támogató kiadóktól ingyenesen szerzett folyóiratok és magazinok, építészeti, urbanisztikai, művészeti és új média témákban. A könyvtár rendjére szakmai gyakorlatukat teljesítő diákok vigyáznak.
Előadás a 4AM galéria előadótermében – Fotó: Marek Snyrch
A 4AM azzal a céllal nyílt 2011. januárjában, hogy „oktatási és kísérleti platformot biztosítson a kortárs építészet számára, (…) a nagyközönség számára kiadványok, adatbázisok, kiállítások és előadások segítségével információt szolgáltasson az építészet jelenéről és történetéről, (…) és hogy teret adjon építészek és diákok számára a kreatív munkához és kísérletezéshez.” Mi teszi lehetővé egy ilyen ambíciózus galéria és program megvalósítását? És hogyan lehet, hogy Csehország legdinamikusabb építészeti galériáját három, harmincas éveinek elején járó fiatal (nő) igazgatja? A válasz egyszerű: a építészeti szakmai elit Csehországban felismerte, hogy érdemes lehetőséget adni a fiatalabb generációknak, különösen az építészet kulturális közvetítésének feladatában. Amikor a cseh nemzeti építészeti szerv, az Építészeti Alapítvány úgy döntött, hogy felfrissíti galériáját, pályázatot írt ki, és a győztes fiatal kurátorcsapatra bízta a helyet, annak egyenletes anyagi biztonságot és ezzel hosszútávú munkát biztosítva.
Megnyitó a 4AM galériában – Fotó: Marek Snyrch
A hely, a források és a dinamikus program hamar meghozták gyümölcsüket: a fiatal 4AM galéria programjai telt házzal zajlanak, sokszínű közönséggel, amelyben minden generáció képviselői jelen vannak: a szakmai reprezentáció helyett az oktatás-ismeretterjesztés, a kísérletezés, a dialógus és a szakmai szocializáció kerültek előtérbe. Az állami és szakmai támogatásoktól való viszonylagos függés a jelek szerint ráadásul nem jelent politikai függőséget: a 4AM sikerrel szállt szembe a város főtere alá tervezett mélygarázs tervével, amelyben nyilvánvalóan különféle politikai és építtetői érdekekkel kellett szembehelyezkednie.
Megnyitó a 4AM galériában – Fotó: Marek Snyrch
A fiatalok szerepvállalásának elősegítése természetesen nem cseh sajátosság. Az elmúlt években a KÉK több olyan dán és finn építészt is vendégül látott, akik 20-as éveik végén járva már számos megépült épülettel büszkélkedhettek: a skandináv nemzeti építészeti politikák ugyanis inkább a fiatalok helyzetbe hozására irányulnak, mintsem a bebetonozott pozíciók megőrzésére. Félő, hogy nekünk nem marad más, mint az irigykedés: a fiatalok helyzetbe hozásának perspektívája egyre távolabbra kerül tőlünk akkor, amikor a magyar művészeti és építészeti élet finanszírozásának kérdéseiben szakmájuk nemzetközi jelenéből évtizedek óta kiszakadt (vagy abban soha részt nem vett) öregurak döntenek, múlt századi érveket hangoztatva.
Látogatók a 4AM galériában – Fotó: Marek Snyrch
Nagyon jó kis bejegyzés, meg kéne tekinteni valamikor..