DÍJ ÉS KITÜNTETÉS

Születésemnél fogva alkalmas vagyok a kitüntetésre. Ugyanis a bal mellkasom jó egyharmaddal nagyobb, ha ugyan nem másfélszerese a jobboldalinak. E ritka rendellenesség következtében széles felületet kínálok az érdemrendek számára, s talán ennek köszönhetem, hogy feljebbvalóim néhány találkozás után, többnyire mondvacsinált érdemek alapján, kitüntetésemre szánják el magukat.
írta (ill. ezen a hangfelvételen mondja) (a Kassák díjas) Erdély Miklós.

Kitüntetések, 1984 papír, bitumen, ezüst, spray, pasztell, kb. 60 x 80 cm

A június 12-én elhúnyt Major János a hivatalos jelentés szerint „Munkácsy díjas érdemes művész”(sic) volt, a napilapok ezt a megfogalmazást alkalmazták. Major a Munkácsy díját 1996-ban a Történeti Múzeum munkatársaként kapta (ahogy például Ádám Zoltán az operaház díszletműhelyének alkalmazottjaként – amit akkor sem, azóta sem tett senki se szóvá – kivéve a KOMP első és egyetlen száma 2002-ben. (Ami ma már az inboxok féltve őrzőtt kincse):

Alaposan meglepodhetett mindenki, aki vegigbongeszte az ezevi muveszeti dijazottak hosszu nevsorat, azon, hogy a sajtokozlemenyekben a kepzomuveszek kozott sokan az un. polgari, maskeppen penzkereso foglalkozasuk szerint vannak megemlitve. Talan a legbantobb, es egyszersmind jelzi a kepzomuveszet protokollaris statuszat is, hogy Adam Zoltan, nem festomuveszkent, hanem a Magyar Allami Operahaz diszletfestojekent van megemlitve a dijazottak kozott. Adam Zoltan az Operahaz festomuhelyenek megbecsult tagja ugyan, de a diszletfestest nem elethivatasnak tekinti. (Ugyanez vonatkozik pl. Jokesz Antalra is.)

 

Csak az ún. szakmai-online fórumok nevezték meg Major János egy másik fontos díját: a Major János díját, amiről a mainstream sajtó képtelen volt tudomást venni. A Major János díjat a NETRAF alapította, mint St.Auby Tamás Munkácsy díjának (2007) mutációját. (Erről se nagyon írt a művészeti sajtó.)

Fotó: Rohánszky Bence


Az első díjazott Schmidt Motor Péter, a díjat maga Major János adta át 2007. március 14-én.


Január Herceg, a díját maga Major János adta át 2007. május 18-án. Fotó: Garami Richárd


Major Jánosnak 2007. október 27-én maga St. Auby adta át az egy éve alapított díjat, és ehhez saját Munkácsy-díjának transzszuggerált változatát mellékelte; a Munkácsy-feliratból munka-feliratúvá „stilizált” plakettot. Fotó: Sarankó Márta.

Fotó: Rebecca Major
Érdekes módon azok a fórumok, ahol már föltüntették Major eme „nem hivatalos“ díját, megmagyarázhatatlan módon megfeledkeztek Major János egy másik művészeti díjáról, a Herczeg Klára díjról. Ez, Herczeg Klára szobrászművész végrendelete szellemében, a Fiatal Művészek Stúdiója Egyesület által gondozott, pénzbeli támogatással járó díj, amit 1998-tól osztanak ki: junior fokozatát minden évben egy fiatal, senior fokozatát egy idősebb képzőművész kapja. Az FKSE szerény eszközeivel bemutatja, hogy lehetséges átnyúlni az érdekekre épülő és merev kategóriák fölött, és olyan kapcsolatokat kezdeményezni, amelyek nem a hagyományos elvárás-rendszereken alapulnak.
Az FKSE az artinfóra küldött közleményében megemlítette ezt a díjat, de egyetlen korábbi fórum sem javította ki híradását, nem tették oda a többi díj mellé. Miért? A Herczeg Klára díj, és annak jelentősége valahogy a szakma vakfoltjára került, mert tudtommal eddig egyetlen művészeti író, kritikus sem hívta rá fel a figyelmet, és egyetlen kurátor sem inspirálódott azokból a kiállításokból, amit a Herczeg Klára díjazottainak rendez az FKSE.  Így csak kevesen láthatták az alábbi különleges kettős kiállításokat:
1998: Papp Oszkár – Wächter Dénes
1999: Lossonczy Tamás – Schneemeier Andrea
2000: Gyarmathy Tihamér- Király András
2001: Kaján Tibor – Benczúr Emese

Kaján a Studió Galéria falára rajzol

2002: Major János – Kokesch Ádám
2003: Deim Pál – Szász György
2004: Lantos Ferenc – Galbovy Attila / Péli Barna
2005: Türk Péter – Lóránt Anikó
2006: Szikora Tamás – Tibor Zsolt
2007: St. Auby Tamás – Gróf Ferenc

 

 

  • http://www.artpool.hu/2005/kijaratok3.html Galántai György

    a díj csapda (1977)

  • Jagelló Tamara

    Köszönöm az információt a Herczeg Klára díjról, és az ahhoz kapcsolódó kiállításokról, ezekről eleddig nem értesültem, holott nagyjából rendszeres olvasója vagyok a művészeti sajtónak. Ha jól értem a cikket, akkor ezt a “kisebbségek kisebbségpolitikája” jelenséggel lehet magyarázni: ha a többségi nyilvánosság képtelen tudomásul venni és elfogadni olyasmit, mint pl. a Major János díj, akkor azok, akik viszont ezt megértik, és komolyan veszik, ők meg sértett önteltségükben nem vesznek tudomást pl. a Herczeg Klára díjról. A szociológia úgy írja ezt le, hogy a rekompenzáció okán státusz-szimbólummá válik a diszkrimináció azok körében is, akik egyébként szenvednek tőle.

© 2018 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány