Az élvezeti házasság: Amir Baradan performansza – második rész

A pár perces házastársi kapcsolat során az ifjú pár egymás könyökét fogdossa, puszilkodik vagy éppen bútorokat tologat. Baradaran deklarált célja, hogy az élvezeti házasság intézményét és a hozzá kapcsolódó problémákat bevezesse a „performansz művészet lexikonjába”, igaz nem ő az első, aki művészként, dokumentaristaként, aktivistaként vagy társadalomkutatóként a nyugati kultúrában szinte teljesen ismeretlen és meghökkentő szokásra fókuszál.


Watch live streaming video from amirbaradaran at livestream.com

Baradaran részben azért vonzódik a témához, mert szerinte „az átmeneti házasság abból a felismeréséből fakad, hogy a szerelem és a vágy átmeneti és állandóan változó. Sőt, az átmeneti házasság intézménye elismeri és engedélyezi az önmagáért való élvezetszerzést”. A művész úgy fogalmaz, hogy “bár az élvezeti házasság alapjában véve nem a nemek egyenlőségén alapszik, mégis a társadalmi intézmény körüljárása új értelmezési aspektusokat és kérdésfelvetéseket hozhat a házasság – szerinte hanyatló és konzervatív – intézményéhez kapcsolódó diskurzusba.”

Szenderak_amir-film5.jpgAmir Baradaran: Merry Me to the Endd of Love ι © http://amirbaradaran.com

Látható, hogy az élvezeti házasság komplex intézménye és a hozzá tartozó, sokszor egymásnak homlokegyenest ellentmondó gyakorlat meghökkentő példája az iszlámban állandóan jelenlevő valláson belüli, valamint a vallásos törvényekkel kapcsolatos társadalmi polémiának és interpretációknak. A következőkben pár a szíghé-vel kapcsolatos kulturális reflexiót szeretnénk ismertetni.

Szenderak_Ms.October.jpgMakan Emadi

Az Egyesült Államokban élő perzsa származású festő és szociális munkás Makan Emadi több provokatív sorozatában az iszlám erotikával foglalkozik. A képek a pin-up art ünnepélyes szexizmusát keveri a klasszikus iszlám és perzsa nemi sztereotípiákkal.  A művész a szíghével kapcsolatban a következőképpen vélekedik: „Csakúgy, mint a hijáb vagy a csador, amelyek az Iszlám Erotika és a Mérsékletesség című sorozataim középpontjában állnak, a sighe is a nők elnyomásának és irányításának gyakorlati eszközei. (…) Úgy tudom, hogy a mai Iránban a sighe számos esetben a prostitúció legális formájává lett. Én személyesen azt gondolom, hogy a prostitúciót legalizálni kéne, ahogyan a drogokat is, ezzel az egésszel kapcsolatban leginkább a képmutatás zavar.”

In the Bazaar of Sexes – Trailer with english subtitles from Freibeuter Film on Vimeo.

Szintén perzsa származású német Sudabeh Morteza 2010-es provokatív dokumentumfilmje az Im Bazar Der Geschlechtera, a prostitúció dimenzióján túl vizsgálja az időszakos házasság intézményét három szereplő történetén át felfedve a vallásos rendelkezés eltérő gyakorlatát. Nem ez az egyetlen film, ami a jelenséggel foglalkozik, bár sok munka a gyakorlat szexuális kizsákmányolására helyezi a hangsúlyt ezzel változtatva egydimenzióssá szíghe összetett gyakorlatát.

Az ideiglenes házasság gyakorlatát tudományos igényességgel bemutató Shahéa Haeri amerikai, perzsa származású szociológus munkája – jelen írás egyik alapvető forrása – az eddig megjelent legrészletesebb és legátfogóbb tanulmány, ami az jogi alapoktól egy sor interjún keresztül szociográfiai pontossággal mutatja be az szíghe házasság gyakorlatát Iránban.

Feltűnő, hogy a kérdéssel szinte kizárólag nyugaton élő perzsa művészek, társadalomkutatók, dokumentaristák foglalkoznak, ami arra enged következtetni, hogy a téma nyilvános elemzése tabunak számít az Iszlám Köztársaságban. Érzékelhető, hogy a téma még mindig nem a művészeti diskurzus mainstream témái közé tartozik, kérdés, hogy Baradan performanszát milyen további értelmezési kísérletek követik, egy olyan ellentmondásos gyakorlattal kapcsolatban, ami joggal tarthat igényt további művészek, társadalomtudósok vagy aktivisták érdeklődésre.

Felhasznált irodalom:  HAERI, S., Law of Desire. Syracuse University Press, New York 1989.  HAERI, S.: MotÝa. In: Encyclopaedia Iranica, 2005. BUHL, F.: MutÝa. In: The Encyclopaedia of Islam.

© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány