A februári Akciónapon a demokratikus pártok kulturális politikai programjait szerettük volna mélyebben megismerni, beszélgetést és vitát kezdeményezve az egyes pártok e területet képviselő politikusaival: az Akciónap meghívottjaiként Arató Gergely (DK), Hiller István (MSzP), Karácsony Gergely (Együtt-PM), Komlósi Csaba (LMP) és Papp Réka Kinga (4K!) 7-7 percben ismertették álláspontjaikat. A Fideszt és a KDNP-t is megkerestük, tőlük azonban nem érkezett visszajelzés. Az Akciónapon körülbelül 40-en fordultak meg.
tranzit.hu Akciónap, 2014. február 24. Ι videó: Simon Zsuzsanna
A vita egyik moderátora Nagy Gergely volt, aki Vári György Szőcs Gézával készített, az Akciónap előtti napon megjelent interjújából idézett mondatokkal indította az estét:
„A politikusnak az a munkája, hogy tisztában legyen a területe értékeivel. Ha nem jó politikus, és nincs vele tisztában, akkor számolnia kell a következményekkel. Ezt akkor is elmondtam, amikor megkérdezték, honnan veszem magamnak a bátorságot, hogy a díjak vagy a forgatókönyvek ügyében döntsek, hogy melyik érdemel támogatást. Arra választottak ki, hogy felismerjem, mi az érték. És azok a filmek, amelyeket én támogattam, ilyen-olyan apparátus, bizottság, forgatókönyv-fejlesztés nélkül, csak és kizárólag a saját fejemre, ismereteimre és értékrendemre támaszkodva, nagyon sok díjat kaptak. Én önérzetesen és büszkén vállalom, hogy igen, jól választottam, és hogy egyedül is tényleg el tudom dönteni, melyik filmterv kapjon állami pénzt, melyik zeneszerző érdemel kitüntetést, melyik képzőművész szolgált rá, hogy elvigyük Pekingbe a munkáit, melyik költő kaphatja meg a József Attila-díjat.”
A napirend ismertetése és a fórum kereteinek tisztázása után meghallgattuk az öt, egyenként 7 perces beszámolót. A következőkben ezek főbb gondolatait mutatom be röviden.
A beszámolók sorát Arató Gergely (DK) kezdte, aki szerint annak ellenére, hogy a jelenlegi kultúrpolitikai felfogás szerint azé a kultúra, akié a hatalom, ő hisz benne, hogy lehet olyan kultúrát csinálni, ami nem az államtitkár ízlésétől függ. Arató megfogalmazta, hogy a hatalomnak nem azt kell meghatároznia, hogy a kultúrában ki kapja a pénz, hanem hogy milyen szabályrendszer alapján döntünk a pénzek elosztásáról. A politikus szerint Magyarországon 2014-ben nem lesz olyan a helyzet, hogy a politika azt mondhatja, kivonul a kultúra területéről, és minden maradjon úgy, ahogy van.
A következő meghívott előadó Karácsony Gergely (Együtt-PM) volt, aki azzal indította a prezentációját, hogy szerinte Szőcs messze nem a legrosszabb kultúrpolitikus, hiszen ő legalább nem árul zsákbamacskát, hanem megmondja, mit csinál, és eldönti, mi a kultúra. Karácsony arról beszélt még, hogy szerinte nem fair, ha az állam a kulturális intézményekre olyan feladatokat ró, amiket azok nem bírnak el. Ő az állam szerepét a kultúrában, illetve annak sokszínűségéhez való hozzáférés biztosításában látja. Emellett azt gondolja, hogy a kultúrpolitika fókuszát az alkotókról és az intézményekről a fogyasztókra kellene áttennünk.
Hiller István (MSzP) azzal kezdte, hogy abban az új hatalmi berendezkedésben, amely kiépítés alatt áll jelenleg Magyarországon, eleve nincsenek szakmapolitikák, csak hatalmi politika van. Hiller a tranzit.hu irodában látható MMA is not sexy feliratú tüntetőtáblát kiegészítette szóban az MMA is medieval (magyarul: Az MMA középkori) gondolattal, ezt követően pedig kimondta, hogy az elsődleges célunk a kultúrfeudalizmus gyomlálása. A kultúra-finanszírozás kapcsán elmondta továbbá, hogy önmagában nem kevesebb ma a pénz, valójában a pályázható pénz összege csökkent a feudalisztikus keretek között elosztott pénzek javára.
Komlósi Csaba (LMP) és pártja kultúrpolitikájukat a kultúra tág felfogására alapozzák, valamint a kultúra szükséges sokszínűségét hangsúlyozzák, például Vandana Shiva indiai aktivista idézett gondolatával: „A kulturális és a biológiai sokféleség együtt jár”. Beszámolójában a fenntarthatóság és a kultúra kölcsönhatásának kereteit vázolta fel. Felfogásuk szerint a környezet, a társadalom és a gazdaság mellett negyedikként a kultúra is alappillére a fenntarthatóságnak.
Papp Réka Kinga (4K!) beszámolóját néhány, a tranzitblogról kölcsönzött gondolattal kezdte, miszerint kiemelten támogatnák a kurátorképzést, továbbá utófinanszírozást szeretnének biztosítani sikeres művészeti projekteknek. Az kultúrprogramban hangsúlyozta a „büdös lábú, büdös szájú” nép kompetenciáját, valamint hogy a politikusok dolga képessé tenni az embereket az érdekérvényesítésre, a diskurzusra. A művészeti önigazgatás újraszervezését az állam háttérmunkájával, a keretek, a szabályozás biztosításával, a mechanizmusok felülvizsgálhatóságával, a feltételrendszer kidolgozását pedig a lakosság, a szakmai és civil szervezetek együttműködésében képzelik el.
Az öt beszámoló után témacsoportokat jelöltünk ki, a vita ezek mentén folytatódott. A felmerülő kérdések, válaszok, állásfoglalások és gondolatok nem egyértelműen elkülönülve hangzottak el, igyekszem azonban csoportosítva összefoglalni azokat.
A témacsoport, amelyikről a legtöbb szó esett, a fenntarthatóság, a hozzáférés, illetve a részvétel és/vagy fogyasztás témái köré szerveződött. A jelenlévők konkrét kérdéseket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy az elveken túl hogyan is képzeljük el a részvételiség és a kiterjesztett hozzáférés biztosítását a kultúrához. Karácsony beszélt a digitális és az ingyenes hozzáférhetőség fontosságáról, Komlósi szerint a kisközösségeket kell támogatni, azoknak kell teret adni az intézmény-centrikussággal szemben, Papp azt mondta, hogy az intézmények és a kultúrát valójában előállító fogyasztók közötti falat kell lebontani, továbbá létszükséglet a közösség- és kultúraszervező emberek oktatása. Felmerült az elit- és közkultúra különbségének kérdése is, amit Hiller szerint nem szerencsés egymással szembe állítani, mert azok kiegészítik egymást, egymás nélkül nem létezhetnek.
A kultúra-finanszírozás kérdése is egy témacsoportot képezett. Karácsony szerint az államnak azt kell támogatnia, ami magától nem tud létre jönni; ha prioritásokat kell megnevezni, Komlósi a helyi kisközösségeket támogatná első körben, ami visszahathat a magas művészetre. Arató arról beszélt, hogy a kis közönségű kultúra serkentheti a nagy közönségű kulturális műfajok működését, Papp szerint pedig ami megfojtja az intézményrendszert, az a produktumfinanszírozás.
Konkrétan elhangzott az a kérdés a témában, hogy mennyi a várható áfa a kulturális termékekre. Az MSzP ajánlata 5%, Hiller szerint az adó- és a kultúrpolitikát össze kellene kapcsolni, azonban ezt a pénzügypolitika nem fogja megtenni, ezt a kultúra részéről kell kezdeményezni, mert ezen a területen az áfa nem gazdasági döntés. Karácsony, elmondása szerint, szintén sokat lobbizott azért, hogy az áfát csökkentsék kulturális területen. Hozzátette még, hogy az Együtt-PM koncepciójában az NKA mögött lenne egy háttérintézmény, ami azt vizsgálná, hogy a kiosztott pénzek elérik-e azokat a társadalmi célokat, amiket kitűztek.
Arra a kérdésre, hogy az állam, a politika és a szakma kapcsolata, párbeszéde milyen lehet vagy milyen legyen, Karácsony reakciója a következő volt: szerinte a szakmának kell megszerveznie magát, és ha ebbe a politika, ami szerencsés esetben a „könyvelő” funkcióját tölti be, belenyúl, az rossz irány.
Az MMA témacsoportban elhangzó konkrét kérdés az volt, hogy mi lesz a Műcsarnokkal és a Vigadóval. Hiller azt mondta, hogy a Műcsarnok a mindenkori magyar művészet szentélye, tehát vissza kell adni jogos tulajdonosának. Hiller az MMA-t egyébként is könnyebben megoldható problémának látja: az alaptörvényben benne van az MMA, de a költségvetésben nincs benne, következésképpen költségvetési eszközökkel lehet megoldani annak felszámolását. Papp hozzátette még, hogy az Alaptörvény illegitim az MMA-val együtt, Komlósi pedig azt mondta, hogy az MMA működése még az Alaptörvénynek sem felel meg.
„Mindig akkor kell abbahagynunk, amikor kezd felizzani a beszélgetés” – zárja le Nagy Gergely a vitát, majd áttérünk a második napirendi pontra: az Akciónap jövője, projektfejlesztés, nemzetközi networking. Az Akciónap egy évének értékelése és a jövőről való kollektív gondolkodás egy külön alkalom lesz.
Menesi Luca
________
A következő tranzit.hu Akciónap időpontja: 2014. március 17. 18 óra
