AES+F: The Track, 2007. Digitális kollázs, olaj, vászon.
Gyönyörű, fiatal testek pólóban és katonai gyakorlóban. Hibátlan címlap-arcok Oroszországból, Amerikából, Skandináviából és Tádzsikisztánból. Dübörgő Wagner-zene, hol nagyzenekari hangzásban, hol pedig elektronikusan remixelve. A moszkvai AES+F csoport (Tatjána Arzamaszova, Lev Evzovics, Jevgenyij Szvjatszkij és Vlagyimir Fridkesz) kiállítása a Velencei Biennálé után most a budapesti Knoll Galériában látható. A pesti verzió különlegessége az, hogy itt a „festmények” dominálnak, nem pedig a vetített, 3D-s digitális animáció, amely hatalmas méretével szinte teljesen betöltötte az Orosz Pavilont. Ebből adódik, hogy a vászonra printelt digitális kollázsok klasszikus kompozíciós sémáikkal és kör alakú, tondó formátumukkal a reneszánsz festészet vizuális kultúráját idézik fel a nézőben. 
Raffaello vagy Leonardo da Vinci felől szemlélve még meglepőbb, hogy mit művelnek az éteri arcokban végződő, szoborszerű testek. Egészen konkrétan gyilkolják egymást, vagy legalábbis úgy tűnik, mintha éppen végzetes csapást mérnének szenvtelen társukra. A 3D-s animáción azonban jól látható, hogy az egészen lassan kivitelezett szúró és ütő mozdulatok sohasem fejeződnek be. Nincs vér, nincsenek sérülések, mintha a kínai kardjáték és az európai klasszikus balett furcsa keveréke elevenedne meg a számítógép virtuális világában. A kard útja itt nem az erőszak esztétizálása felé vezet, mint a Kill Billben. A csillogó-villogó baseball- és golfütők inkább a lelketlen, globális fogyasztói társadalom kritikája felé mutatnak. A digitális „festmények” azt sugallják, hogy a gyilkolás nem a szamurájok és nem a templomos lovagok művészete immáron. Az utolsó, mindent elsöprő forradalom pedig nem egyenlő az apokalipszissel. A gyilkolás és a háború csupán vonzó téma az élményekre és vágyakra szakosodott reklám- és szórakoztatóipar számára. Nem véletlen, hogy a képek szereplői modellek, és az sem, hogy egészen fiatalok. A globalizáció és a szimulációk virtuális világa leginkább a gyerekeket szippantja be. A szimulált erőszak ráadásul bizonyos tekintetben még a valódinál is sokkolóbb. A Battle Royale, Takami Kósun regényének 15 éves japán gimnazistái ugyan kegyetlenül lemészárolják egymást késsel, baltával és géppisztollyal egy lakatlan szigeten, de még képesek a barátság és a szerelem érzésére. Az utosó felkelés angyali, szőke kisfiúja viszont rezzenéstelen arccal sújt le az izmos, afroamerikai modellre, és mindezt azért, hogy megvegyük a lábán virító edzőcipőt.
Linkek:
http://www.aes-group.org/last_riot.asp
http://www.youtube.com/watch?v=g7TbvFyabrg
http://www.rottentomatoes.com/m/battle_royale
http://www.rottentomatoes.com/m/kill_bill_vol_1
AES+F group: The Last Riot
Knoll Galéria, 2007. november 22 – 2008. január 19.
Budapest, Liszt Ferenc tér 10.
Nyitva tartás: keddtől péntekig 11-18.30, szombaton 11-14 óráig
http://www.knollgalerie.at/32.html
