„Van a Bajza utca sarkán egy kis palota…”: Bogyó Virág virágboltja

„Van a Bajza utca sarkán egy kis palota” – énekli egy bácsi a Bajza utca és a Városligeti fasor kereszteződésében álló zöld kioszk előtt, mely csaknem három hónapja workshopoknak, akcióknak és eseményeknek ad teret. Az évek óta üresen álló zöld virágárus bódé jelenlegi formáját Bogyó Virágnak köszönheti, akinek a diplomamunkája e kicsiny tér bérlése, belakása és működtetése köré szerveződik. A megújult Virágbolt mint bábszínház, mini galéria, orgon- és zenedoboz, infoshop és szabadbolt nyitotta meg kapuit az arra járók előtt a művész születésnapján, április 11-én, és június 30-ig látogatható.

Anyák napi orgon energetizálás, 2013, Virágbolt

 Muskovics Gyula: Hogyan értelmezi újra Virágbolt a bódé korábbi funkcióját?

Bogyó Virág: A bódé csaknem ötven évig trafikként üzemelt, ahol az emberek pletykálkodtak. Be se kellett menni egy üzletbe, épületbe, másik térbe, tehát nem kellett átlépni egy határt ahhoz, hogy beszélgetni lehessen. A Virágbolt helyszíne, mint minden kioszk, magában hordoz olyan jegyeket, melyek alkalmassá teszik egy „életteli mikroklíma” kialakítására: földszintes, embernagyságú és átlátható. Míg azonban az ilyen helyeken általában a fogyasztásé marad a főszerep, én szakítottam ezzel a hagyománnyal, és bevezettem a barter kereskedelmet. A kezdőtőkét a születésnapomra kért és kapott virágok adták. Az ebből adódó, főként kezdeti kamuflázs helyzet (úgy tűnt, mintha újranyílt volna a virágbolt) és a tényleges működés ütközése sokakat megrémített és futásra kényszerített, de voltak akiket felderített, és beszálltak a játékba. Volt olyan is, akivel egészen természetesen alakult ki a cserefolyamat. A nyitás után pár nappal egy bakui bácsinak, Georgijnak adtam egy vörös rózsacsokrot, amiért túró rudit kaptam cserébe, és ezt követték további ételek, ortodox húsvéti menü, virágok, oroszórák…

MGY_BV_ne-fogadj-el-kezmuves-edesseget-idegentol_en-kicsi-varosi-farmom.jpgNe fogadj el idegentől kézműves édességet / Én kicsi városi farmom, 2013, Virágbolt

Muskovics Gyula: Hogyan képezi le az itt kialakult „közösség” az általában vett emberi kapcsolatokat?

Bogyó Virág: Kutyasétáltatók, anyukák, apukák, gyerekek, nyugdíjasok járnak erre, és olykor ténylegesen pletykálni kezdenek. Idővel tehát tudatos pletykagyűjtésbe fogtam, limonádéért, kávéért cserébe. Ezekből a történetekből jött össze a bódéban Hajdú Zsolt Helyi téma című kiállításának az anyaga, és ezekből a rajzokból inspirálódva később bábelőadást is tartottunk. A projektnek nagyon fontos eleme a vendégkönyv is, melybe mindenki beleírhatja a javaslatait, ötleteit a bódéval kapcsolatban. Ezeket az ötleteket pedig lehetőség szerint igyekszem, igyekszünk megvalósítani.

Muskovics Gyula: Milyen módon reagálnak a Virágboltban szervezett workshopok, akciók és kiállítások az aktuális társadalmi jelenségekre és megmozdulásokra?

Bogyó Virág: Amit a Virágboltban csinálunk, az egy játékos, mondhatni dadaista reflexió azokra a dolgokra, amelyek körülöttünk történnek. A humor és az irónia sokaknak a rémálma, és mi épp erre játszunk rá, mellyel a kizökkentés a célunk. Az itt szervezett események egy része szimbólumok, hagyományok, társadalmi konstrukciók rekontextualizált, kaotikus egyvelegéből áll össze. Erre példa az anyák napi Orgon energetizálás Wilhelm Reich nyomán, a Táncos párválasztó, melynek alkalmával az állami bulival egy időben népszokásokat, osztálykirándulásokról ismert játékokat játszottunk újra. Legutóbbi projektünk pedig a Bajusz Orsolyával közösen megálmodott Városi farm, ahol egy életnagyságú karamellizált disznóval, de a bódéban gomolygó műfüstből előtűnő Claire Bishoppal is lehetett találkozni. Bishop a részvételről, mi pedig a városi „parasztkodásról”, a permakultúráról beszélgettünk.

MGY_BV_ne-fogadj-el-kezmuves-edesseget-idegentol_en-kicsi-varosi-farmom-2.jpgNe fogadj el idegentől kézműves édességet / Én kicsi városi farmom, 2013, Virágbolt

Muskovics Gyula: Hónapokig kerested a megfelelő bódét. Milyen akadályokkal és tanulságos helyzetekkel találkoztál a keresés során?

Bogyó Virág: Az önkormányzatok többnyire nem akartak az ötlettel foglalkozni, főként a vele járó plusz papírmunkára hivatkozva adtak elutasító válaszokat, de szempont volt a szemétszállítás is, hiszen amíg nem történik semmi ezeken a helyeken, addig nyilván szemét sem keletkezik, amit el kell szállítani. Alapvetően az is látható, hogy a városrendezési és a dzsentrifikációs folyamatok a kiszokok felszámolásának az irányba mutatnak. Általános vélekedés, hogy a hasonló építmények vizuálisan szennyezik a közteret. Például találtam egy urbánus feljelentőoldalt, melynek az egyik posztja éppen az én bódémról fogalmaz meg rosszalló kritikát. Itt szeretném megjegyezni, hogy ezen az oldalon civil felelősségvállalás címén hajléktalanokat jelentenek fel az emberek, amit visszataszítónak tartok.

MGY_BV_villámrandi_tancos-parvalaszto.jpgTáncos párválasztó – Villámrandi, 2013, Virágbolt

Muskovics Gyula: A PR csoport általában projektekben gondolkodik. A Virágbolt is beleillik a Hódi Csillával folytatott munkáitok sorába, és inkább az eseményszerűséget, az emberek közti kapcsolatteremtés fontosságát hangsúlyozza. Mennyire tartod ezt az intézményekkel szembeni állásfoglalásnak?

Bogyó Virág: Szerintem önmagában az még nem kritikai, ha valaki nem kizárólag galériákban gondolkozik. De tény, hogy ha köztéren működsz, akkor esélyed van egy más közeg megszólítására is. Mindenesetre az intézményeknek elvárásaik vannak és persze neked is. Ez a kettő nem mindig találkozik, és nyilvánvalóan nagyobb szabadságot jelent egy saját tér, úgyhogy elég nagy szerencsém volt az utóbbi hónapokban. De aztán még az is lehet, hogy egyszer a Virágbolt is intézményesül, hacsak ezidáig nem ezt tette…

MGY_BV_hirbabszinhaz.jpgHírbábszínház, 2013, Virágbolt

MGY_BV_cserekereskedelem-a-virágboltban.jpgCserekereskedelem a Virágboltban, 2013

MGY_BV_hirbabszinhaz-2.jpgHírbábszínház, 2013, Virágbolt

Bogyó Virág a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design MA szakának végzős hallgatója, az egyetemi papírokon feltüntetett külső konzulense pedig a folytonosan változó létszámú és nevű PR csoport (jelen esetben Padre Risponsabile, ami magyarul felelősségteljes édesapát jelent)

© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány