#Beuysheute, avagy jelenkori tőkeértelmezések Berlinből

Beuys 30 éve halott. Több generáció felnőtt már, akit sem spirituálisan, sem a művészet fogalmának kitágítása szempontjából nem érintett meg. De tudjuk azt is, hogy művészetének szelleme ma is kísért, és hogy a Beuys-i aktív, véleményformáló művész létforma meghatározó mérföldkő a művészettörténetben. S ahogy ez a kanonizált művészek esetében leggyakrabban előfordul, a művészeti piac az intézményrendszerrel karöltve szinte teljesen kisajátítja a hátramaradt művekkel való foglalatosságot és preferenciákat. Ez történik már egy jó ideje Beuys munkáival is — a ránk maradt fizikai öröksége körül komoly tőkét kovácsolnak, és mindez kényes kérdéseket és dilemmákat hagy megválaszolatlanul maga mögött. A cikk apropója, hogy egyik leghíresebb és legméretesebb műve, a Das Kapital Raum 1970-1977 Berlinbe költözött, s ennek megünneplésére két kurátor egy tematikus kiállítás gyújtópontjába helyezte azt.


A szolidaritás nemzetközisége (október 27., 19 h, tranzit.hu)

A tranzit.hu 2016 szeptemberében beszélgetés-sorozatot indított arról, hogy milyen eszközökkel lehetne szélesíteni a kollektív cselekvés, a szolidaritás társadalmi bázisát. A második beszélgetés során, október 27-én 19 órakor a Majakoviszkij 102-ben megnézzük, hogyan függ össze a társadalmi szolidaritás a részvételiséggel, hogy milyen tapasztalatokra épülnek a különféle szolidaritási mozgalmak, és hogy miként hatnak egymásra az országhatárokon túl.




Le kellett volna szállnunk


A dezsentrifikáció nehezen körülhatárolható, ám súlyos probléma. Világszerte szociológusok, urbanisták és építészek dolgoznak azon, hogy a dzsentrifikáció valós okai feltárhatóak legyenek, a vele járó károk enyhíthetővé váljanak, előnyei pedig mindenközben mégis kiaknázhatóak maradjanak. Összetett és bonyolult jelenség, mint nagyjából minden társadalmi probléma, amely a városi környezetet érinti. Erről kellett volna, hogy beszélgessen tizenöt szakember a VirágJudit Galeri (Bogyó Virág, Fischer Judit) és az Alkotás útja rádióműsor együttműködésében létrejött beerbike konferencián, amit a Tilos rádió is közvetített. Az eredmény viszont valami egészen más lett.


Amit a makerekről tudni érdemes

Nagyjából egy éve nyitott nagykovácsiban Magyarország első makerspace-e. A maker mozgalom egy világszintű önszerveződő közösség, amely olyan emberekből áll, akik nemcsak hogy kíváncsiak a világ működésére, de szívesen építenek és kísérleteznek is, hogy elősegítsék ezt a megértést. Fuchs Péterrel — az említett hely alapítójával — beszélgettünk arról, hogy mi is az a makerkedés. Segítségével válaszokat kapunk a mozgalommal kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.


Csakoda nap Ózdon

A Katalizátor Projekt keretében létrejövő négy helyszínes turné első állomása szeptemberben Ózd volt. A csakoda projektje olyan művelődési házakra koncentrál, amelyek a szocializmus előtt épültek civil kezdeményezésre. Volt köztéri szoboravatás, közvéleménykutatás a helyiek kulturálódási szokásairól, utcai fényképezkedés mobil fotófallal, és klipforgatással egybekötött Gazsi Rap Show filmes díszletek között a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkban. Az alábbiakban Kovács Kristtóf útinaplójának egy részlete olvasható, amiből kiderül, miben változott a fiatal művészekből álló csapat működése az elmúlt években.


© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány